Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - Berzsenyi György: A duna "0" vizének újabb megállapítása
A DUNA „0" VIZÉNEK ÚJABB MEGÁLLAPÍTÁSA. AZ 1930. ÉVI ALAPVLZ. írta: BERZSENYI GYÖRGY. 1 Folyómenti építmények vagy mederszabályozási művek tervrajzain a magassági adatok csaknem kivétel nélkül az illető folyó ,,0" vizére vonatkozólag vannak megadva. Ugyanígy jelölik meg a magasságokat az olyan folyamszabályozási, hajózási vagy sport térképeken, amelyeken a meder domborzati viszonyai is fel vannak tüntetve. Ezeken a térképeken a medret ábrázoló rétegvonalak a mederfenéknek a ,,0" vízszín alatt vagy felett mutatkozó mélységeit, illetve magasságait ábrázolják. A mederrétegvonalak — eltérőleg a szárazföld domborzatának ábrázolására használt vízszintes rétegvonalaktól, — nem vízszintesek, hanem párhuzamosak a folyóvíz felszínével ; a folyás irányában tehát lejtenek. A mederfenéknek ilyen módon való ábrázolása sokkal szembetűnőbben mutatja, különösen megfelelően színezve, a víz mélységeit. Mivel ezek a rétegvonalas medertérképek elsősorban a hajózást érdeklik, természetes és szinte magától értődő, hogy a rétegvonalak alapfelületéül a legkisebb vízszínt válasszuk. Ha ugyanis a legkisebb vízállás mellett a hajózás akadályokba ütközik, az ilyen módon készült térképek alapján dönthető el legkönnyebben, melyik az a magasabb vízállás, amelynél ezek az akadályok megszűnnek. Valamely folyó vízállásaival kapcsolatban a magasságok meghatározását néha szélesebb körben is alkalmazzák. így például a székesfőváros a maga egész területén építkezéseknél, utcaszintek megadásánál és természetesen elsősorban rakpartjainak és csatornahálózatának tervrajzaiban eddig a lánchídi mérce ,,0" pontján keresztül fektetett vízszintes síkot használta magassági alapsík gyanánt. Ez a mérce a Lánchíd budai pillérébe van bevésve, a pillér budai oldalának alsó végébe. A mércének méteres és öles beosztása van ; a két beosztás 0 pontja azonos. Ennek a mércének helye nincs jól megválasztva, mert a pillér okozta hullámzás a pontos vízszínleolvasást nagyon megnehezíti. A budapesti vízállások meghatározására ezért az állam előbb a budai parton, a Lánchíd felett, majd később a pesti parton, először a volt Eötvös-téri hajóállomásnál, utóbb pedig a Vigadó-tér előtt állított fel mércét. A Vízrajzi Intézet a sajtó és rádió útján és a vízállástérképeken az utóbbi mércén végzett napi leolvasásokat adja közre. 1 Szerzőnek a Magyar Mérnök és Építészegylet vízépítési szakosztályán tartott előadása.
