Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Csepeli Weiss Jenő: Beszámoló öntözési rendszerem hétéves üzeméről, valamint a mezőgazdasági teherszállításnak vele kapcsolatos új módszeréről

BESZÁMOLÓ ÖNTÖZÉSI RENDSZEREM HÉTÉVES ÜZEMÉRŐL, VALAMINT A MÉZÖGAZDASAGI TEHERSZÁLLÍTÁSNAK VELE KAPCSOLATOS ÚJ MÓDSZERÉRŐL.* írta : CSEPELI WEISS JENŐ. BEVEZETÉS. Öntözési eljárásom a m. kir. földmívelésügyi minisztérium kiadásában megjelent „Az öntözésről" és „Újabb tanulmányok az öntözésről" című könyvekben már ismertetést nyert. Ehelyütt csak röviden említem meg, hogy eljárásom sík fekvésű szántóföldek megöntözésére szolgál, lényege pedig az, hogy a földeken ásott párhuzamos öntözőcsatornákon hajó úszik végig, mely az öntözést olykép végzi, hogy motorszivattyúja haladás közben kétoldalt hatalmas sugárban veti ki az öntözővizet a megöntözendő területre. Az öntözősugarak röptükben finom csöppekre bomlanak és vizük enyhe esőre emlékeztetően hull le a növényzetre. (1. sz. kép.) A hajó állandó haladása folytán minden pont megöntözése csak rövid ideig tart. Ezáltal egyszerre csak annyi csapadék jut a földre, melyet azonnal magába képes szívni akkor is, ha a hajó a kellő csapadékmagasság juttatása céljából az öntözőcsatornán nem egyszer, hanem a szükséghez képest egymásután többször is fordul oda-vissza. Ennek köszönhető, hogy a öntözési eljárás a talajt nem kérgesiti el, hanem olyannak hagyja, mint a természetes enyhe nyári eső. A párhuzamos csatornákat közös főcsatorna köti össze egységes csatornarendszerré, melyen az öntözés ott, akkor és oly mértékben vihető keresztül, ahogy azt a növényzet mindenkori vízigénye leginkább megkívánja. A nagy hordtávolságú öntözősugarak hatótávolsága szélcsendben megközelíti jobbra-balra a 100—100 métert. Rendkívül érzékenyek a levegő áramlásával szemben és már a gyenge szelet is megérzik. A szelek hatása lényegesen hozzájárul a gyakran megismételt öntözés csapadékmennyiségeinek kiegyenlítéséhez. Az öntözés egyenletességét azonban már azáltal is megközelítőleg biztosítottnak tekinthetjük, hogy a hajó minden öntözőcsatornán egyik irányban szabadjára engedett fővízsugárpárral, másik irányban terelőlappal porlasztott fősugarakkal, valamint közelbeható segédsugárpárral halad. (2. sz. kép.) Nehogy az ellentétes irányban működő vízsugarak egyszerre különböző fajtájú és eltérő vízigényű növényt öntözzenek, a csatornák kétoldalán szembenfekvő földsávoknak fele-fele van azonos növényzettel bevetve. A csatornák két partján fekvő táblafelek együtt alkotják az összetartozó táblákat (3. sz. kép). * Arra való tekintettel, hogy az 1937: XX. t. c. az öntözést az országos kérdések homlokterébe helyezte, felkértük szerzőt, hazánk egyik legsikeresebb öntözésének megteremtőjét, hogy az öntözés üzeméről, az öntözéses gazdálkodásról és az általa bevezetett új szállítási módról lapunkban számoljon be. — Szerk.