Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1936. évi fontosabb eredményei

4(57 csaknem teljes egészükben a gabonaneműek sorából kerülnek ki ; így tehát forgalma mindenkor szigorúan a terméseredményekhez igazodik. Az 1935., illetőleg 1936. évi kedvező termés hatásaként a tiszai állomások átrakóforgalma az előző évinek csaknem ötszörösére nőtt, de a vasutak és hajózási vállalatok kapcsolatából eredő forgalom teljességében természetesen még így is elenyészően kis szerepet játszik (8-8%). A Balatonon továbbított küldemények mennyisége szintén több volt az előző évinél, azonban a 46-2%-os növekedés mellett mégis mindössze 5-4%ra (5-2%) rúgott. A tárgyalt év folyamán a Dráva mellett fekvő Barcs is végzett egy jelentéktelennek nevezhető átrakást. Az állomáéonkinti forgalmat közelebbről nézve némely helyen az általános irányzattól eltérő viszonyokat találhatunk. Ilyen esetet látunk példáid Adonynál, ahol a külföldről érkezett áruk mennyisége 67-7%-kal emelkedett, mert az év háromnegyed részében az Aldunáról meglehetősen sok szemestengerit hoztak be. Jelentősebb emelkedés van még — a külföldi behozatalt illetőleg — Mohácsnál is, ahol a forgalom növekedésében a külföldről behozott gömbfa és bányadeszkának volt szerepe. Az átrakóforgalom legnagyobb emelkedését Szegeden találjuk, ahol az átrakásra került gabonaszállítmányok az előző évi forgalomnak körülbelül 30*