Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Berzsenyi György: Szintezési hálózataink összefüggése

210 Ez volt hazánk területén az első modern értelemben vett szabatos szintezési hálózat. A mult század első évtizedeiben megkezdett nagy dunai és tiszai szabályozási munkák, melyek a Vásárhelyi felvételek alapján indultak meg, a 80-as években már annyira előrehaladtak, részben be is fejeztettek, hogy a szabályozások hatásának megvizsgálására és a még szükséges munkák megállapítására múlhatatlanul szükség volt új, általános és rendszeres vízrajzi felvételre. Ennek végrehajtására állították fel 1886-ban az Országos Vízépítési Igazgatóság kebelében a Vízrajzi Osztályt, amely 1929-ben Vízrajzi Intézetté alakult. Az általa végzett szintezés hálózatát a 3. ábra. tünteti fel. A felvételek foganatosítására elsősorban is megbízható vízszintes és magassági fixpont-hálózatra volt szükség. A katonai szintezés ekkor — 1889-ben — már folyamatban volt, befejezésének időpontja azonban még oly távol és bizonytalan volt, hogy addig a vízrajzi felvételekkel várni nem lehetett. A Vásárhelyi-féle felvétel adatai elavultak, fixpontjai részben elpusztultak, részben nem voltak megfelelőek. A Vásárhelyi-féle mérés alkalmával ugyanis nem helyeztek el magassági jegyeket, hanem maradandó épületek, templomok küszöbének, ablakpárkányának, vagy hasonló jellegzetes pontjának magasságát határozták meg. A Vízrajzi Osztály a Duna mentén Dévénytől Báziásig 284, a Tisza mentén Tiszabökénytől Titelig 296 elsőrendű magasságjegyet helyezett el. Ezekhez csatlakozott a Báziás—Vaskapú közötti Duna szakaszokon közel 100 drb magasságjegy, melyeket a Vaskapu szabályozási kirendeltség helyezett el. E két fővonalat a Vízrajzi Osztály kiegészítette a Bodrog, Maros, Béga, Dráva és Száva mentén levő VÍZRAJZIV.O. jSZINTEZési HÂLOZAT 3. ábra.