Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Demeter Dezső: A székesfővárosi központi csatornaszivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építkezése (Duna alatti vasbeton-ikercsatorna)

166. Az ismertetendő munkánál a fentiek szem előtt tartásával fogom megvilá­gítani azokat a részletkérdéseket, amelyekre különösen nagy gondot kellett for­dítanunk. A mű rendeltetése. Az ismertetendő mű a székesfőváros balparti szivattyútelepére érkező szenny­vizeknek a Duna folyam sodrába való benyomására szolgál. A szennyvizeket eddig egy 2-00 m átmérőjű vasnyomócsövön át nyomták a Dunába. Ez a nyomócső, mely 1892-ben létesült, ma már nem felel meg a köve­telményeknek. A ma előforduló legnagyobb szennyvízmennyiséget a fellépő nagy sebessé­gek miatt 2-00 m átmérőjű nyomócsövön át gazdaságosan a Dunába továbbítani már nem lehet. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a régi nyomócső kitorko­lása a partvonaltól — annak fokozatos feltöltése következtében — már csak mint­egy 14 m távolságra van. A kitorkolási hossz ilyen nagymértékű megrövidülé­sének az lett a következménye, hogy a szennyvíz a Duna vizével nem keveredett eléggé s így a partot és a Soroksári Dunaágat beszennyezte. E körülmények miatt Budapest székesfővárosnak gondoskodnia kellett a követelményeket minden tekintetben kielégítő új szennyvíznyomócső építéséről. A hígítás nélküli szennyvizek mennyisége a nap különböző szakaszai sze­rint mintegy 1100—4000 liter/mp között változik. A nyers szennyvizeket, mind­addig, amíg a háromszoros hígítást el nem érik — tehát legfeljebb 12 m 3/mp mennyiségig — be kell vezetni a Duna folyam sodrába, a parttól olyan távolságra, hogy a csőből kifolyó szennyvizek a Duna vizével keveredve ne okozzanak a par­ton káros szennyezést. A cső kitorkolásának a parttól való távolságát kísérletek­kel 155 m-ben állapítottuk meg. A cső átfolyási szelvényét a túl nagy sebességek elkerülése céljából összesen 6 m 2-re vettük fel. Hogy azonban a szennyvízmennyiség időnkinti lecsökkenése alkalmával a túl kicsin y sebesség miatt a cső fel ne iszapolódjék. egy 6 m 2 kereszt­metszetű cső helyett lcét 3 m 2 keresztmetszetű csövet terveztünk. így kevés szenny­víznél módunkban áll csak az egyik, több szennyvíznél pedig mind a két csövet üzemben tartani. E mellett a megoldás mellett az előforduló legnagyobb vízse­besség mintegy 2-0 m/mp, a legkisebb pedig 0 4 m/mp lesz. Az építés előkészítése. Az építés előkészítése érdekében először fúrásokat végeztettünk a Duna med­rében és a parton. A fúrások azt az eredményt szolgáltatták, hogy a nyomócső ter­vezett vonalában a Duna medre alatt 2—3 m mélységig kavicsos, homokos az altalaj, alatta azonban kemény kékagyag van. E körülmény miatt az építést nem lehetett olyan módszerekkel előirányozni, melyek egyébként a könnyen kotorható folyam medrekben megépített csöveknél beváltak, mert a kékagyag kikotrása nem látszott kockázat nélkül biztosan meg­oldható feladatnak. Itt meg keli jegyeznem, hogy a mederkotrás és két ily nagyméretű csőnek az erőssodrú folyamban a vízfolyásra merőleges irányban való biztonságos meg­építése nem olyan könnyű feladat, mint amilyennek első tekintetre látszik. Mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom