Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Pogonyi György: Folyóink vízjárása 1936. évben, a hó- és jégviszonyok a Duna medencéjében 1936-1937 telén

FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1936. ÉVBEN, A HÔ- ÉS JÉGVISZONYOK A DUNA MEDENCÉJÉBEN 1936—1937. TELÉN. írta : POGONYI GYÖRGY. A ) Vízjárás. 1. A Duna. A Duna vízjárása általában normális volt ; évi középvízállása alig tért el a 61 éves átlagtól. így például a budapesti vízmércén az 1936. évi középvízállás 248 cm volt, a 61 éves középértékül adódó 242 cm-rel szemben. A vízviszonyok általános jellemzése végett az alanti táblázatban 5 állomásra vonatkozóan közöljük az évi közepes és szélsőséges vízállásokat. Összehasonlítás céljából a legutolsó 61 év jellemző adatait is megadjuk. Vízmérce Középvízállás cm Legmagasabb vízállás cm Legalacsonyabb vízállás cm 1936 1876—1936 1936 1876—1936 1936 1876—1936 Komárom Nagymaros 299 242 278 241 526 438 758 (1876) 763 (1876) 188 150 -10; (1894) 48 : (1894) Budapest 248 242 499 767 (1876) 126 -76 (1933) Paks 152 202 436 806 (1876) 27 -125 (1921) Mohács 280 289 553 700 (1897) 132 i -165; (1909) A táblázatban pontozott vonallal körül keretezett számok jégzajlásnál észlelt vízállásokat jelentenek. A teljes vonalú keret állójeget jelent. Mivel a Dunának teljesen magyar fennhatóság alatt álló szakaszán számottevő mellékfolyója nincsen, a vízjárás szemléltetésére a budapesti vízmérce adatai magukban is megfelelnek. A Dunán az év elején az enyhe tél következményekép három kisebb árhullám vonult le, minek folytán a vízállás a szokásosnál magasabb volt. Júniusban rendes időben jelentkezett a zöldár 499 cm-es tetőző magassággal. (Az év legmagasabb vízállása.) A nyári esőzések miatt augusztusban ismét felemelkedett a vízszin éspedig 431 cm-re. Ezután közepes vizek következtek. A csapadékos ősznek tulajdonítható, hogy november első napjaiban újra megduzzadt a folyó ; árhulláma Budapesten 358 cm-rel tetőzött. Az év még hátralévő részében a vízállás alacsony volt. (Legkisebb vízállás december 31-én 126 cm.)