Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - IV. dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1935. évi fontosabb eredményei

VIII. A forgalom kikötőnkinti nagyságára nézve a részletes adatokat az I. sz. táblázat foglalja magában. Az adatok összehasonlításából kitűnik, hogy végeredményben a kikötőkben kezelt áruk mennyisége némi emelkedést mutat, ami arányszámban kifejezve 9'7 %-nak felel meg. A részleteket tekintve megállapíthatjuk azt is, hogy a növekedésnél kizárólag az ország határain belül szállításra került küldeményeknek volt szerepe, amennyiben az előző évihez viszonyított gyarapodás aránya itt 16'6% volt ; ezzel szemben a külforgalmat némi kis — 1'5%-ot kitevő veszteség érte. Víziútvonalankinti forgalomban az ország belterületén maradó szállítmányoknál az előző évvel szemben 17'0%-os nyereség jelentkezik. Az egyes kikötők helyzetét figyelve azonban megállapítható, hogy az emelkedés nem volt általános, hanem némely, sokszor egészen jelentéktelen kikötő áruforgalmának erős megduzzadása mellett olyan esetek is láthatók, ahol a forgalom az előző évihez képest visszaesett. A változások szempontjából elsősorban egyik fontos kikötő, Csepel, áruforgalmának ugrásszerű emelkedése lehet szembeszökő, ami jórészt az adatgyűjtés módszerében beállott változásban leli magyarázatát. Az árurovatolási rendszer miatt ugyanis az eddig Budapestnél kimutatott, de tényleg Csepelre szóló, illetőleg az ott feladásra kerülő árukat az 1935. év folyamán sikerült a többi áruktól elkülöníteni és a tényleges fel-, illetőleg leadási helyen, Csepelnél kimutatni. Feltűnő még Dunabogdánynak és Dunakeszinek az elmúlt évivel szemben igen erősen megnövekedett forgalma is, melyek kikötőiknek ezt a mozgalmas életét a feladásra került kavics és kőszállítmányoknak köszönhetik. Ezeken kívül megemlítésre érdemes még Esztergom, ahol az előző évinél jóval több szén került feladásra ; Komáromnál viszont nagymennyiségű téglaszállítmány érkezése szöktette fel a belforgalmat az eddiginek csaknem háromszorosára. Az emelkedésekkel szemben csak egyetlen feltűnőbb visszaesésre mutatunk rá, mely Bajánál jelentkezik s a rossz termés következtében a gabonaszállítmányok elmaradásában leli magyarázatát . Továbbra is a dunai forgalomnál maradva, de áttérve a külföldi viszonylatban lebonyolódó áruforgalomra, általánosságban 6'8%-ot kitevő emelkedés állapítható meg. Elsősorban itt is az a növekedés a szembeszökő, ami Csepelnél észlelhető s melynek okát már fentebb említettük. Feltűnő az emelkedés ezenkívül még Gönyűnél, Győrnél, valamint Komáromnál is. A két előbb említett kikötő forgalmát az igen gyenge termés pótlására külföldről behozott tengeriszállítmányok, Komáromét viszont a külföldre irányított ásványok, illetőleg a külföldről szállított gömbölyűfa emelték magasra. A Tiszán át továbbításra került áruk mennyisége 34 3%-kal maradt alatta az előző évinek. A csökkenés teljes egészében a külső országokkal való áruforgalom visszaeséséből ered, mely viszonylatokban az előző évinél 711%-kal kevesebb árut továbbítottak. A belforgalom ezzel szemben nagyjából az előző évi keretek között mozgott, sőt egy kisebb, 19'5%-ot kitevő emelkedés is jelentkezik. A forgalom irányának ez az alakulása is arra mutat, hogy a rossz termés miatt a külföldre irányított gabonaszállítmányok elmaradtak s a Tisza vidékén termett mcnynyiség az ország belterületén került felhasználásra. A Balaton mellett fekvő kikötők áruforgalma szintén emelkedett s a szállított áruk mennyisége 5'3%-kal haladta meg az előző évit. A növekedés teljes egészében a Balaton mentén fekvő kőbányák termékeinek szállításából eredt.