Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - IV. Rohringer Sándor: Talajvízszíntanulmányok a Duna-Tisza-közén

TALAJVÎZSZLN TANULMÁNYOK A DUNA-TISZA-KÖZÉN. írta: ROHRINGER SÁNDOR. A talajvíz mozgásának és elhelyezkedésének felderítését sem az elméleti, sem a gyakorlati hidraulika nem méltatja oly mértékben, ahogy azt a körülmények indokolttá tennék, pedig a talajvízszin ingadozása, annak vonulási iránya fontos a folyók vízállása, a lecsapolások, öntözések és az ivóvízbeszerzés szempontjából. Ilyen széleskörű tanulmányt kiterjedt talaj vízszín megfigyelő hálózat létesítése nélkül nem lehet elvégezni. Több évre terjedő észlelés szükséges ahhoz, hogy a kitűzött célt némikép is elérjük. Magas talajvízállásnál nem fejlődhetik jó mezőgazdasági kultúra, de a növényi kultúra érdekében ugyanígy nem kívánatos a talajvíznek mély állása sem. A tavaszi nedvesség egyik raktározója a föld, s minél tovább tudjuk a nedvességet benne kellő mélységben megtartani, annál jobb annak művelése. Elképzelhető az is, hogy a talajvíz állását a földfeletti gátak építéséhez hasonlóan, talajszín alatti impermeabilis gátak építésével befolyásolni is tudjuk. A hidrológia a felszíni vízlefolyásokra, egész vidékekre és országokra szóló általános érvényű képleteket igyekszik felállítani, holott a felszíni lefolyás, a párolgás és az elszivárgás a legszorosabb összefüggésben lévén egymással, a felszíni lefolyás nagyságát befolyásolja a talajvízszín magassága és világos, hogy a felszíni lefolyás mértékéről a másik két tényező beható figyelembevétele nélkül teljes képet nem kaphatunk. Vagyis, ha felszíni lefolyásról beszélünk ugyanazon csapadékmennyiség mellett, az mindig függvénye a talajvíz magasságának is, s ez utóbbit, mint feltételt a számítások alkalmával gondos felderítésnek kell alávetni. A mindenkori vízkészlet megállapítása — a felszíni vizek ismerete mellett — megkívánná a talajvizek szintjének állandó regisztrálását. Lecsapolások, öntözések tervezése csupán geodéziai felvételek alapján, rendszeres talaj és talajvízszínkutatások nélkül a problémák hiányos megoldásához vezet. A talajvízszínmegfigyelések megmutatják, hogy hol szükséges a talajvízszín leszállítása, vagyis a lecsapolás vagy alagcsövezés, illetve a lecsapoló árokhálózat mélyítése. A lecsapolás tervezésére nagy befolyással van a talajvízszín helyzetének, főleg vonulási irányának és esésének ismerete. A talajvíz már a talajnak többékevésbbé áteresztő voltánál fogva is gyakran valóságos földalatti szivárgó folyókat alkot s ennél fogva annak mozgása nem tekinthető teljesen egyenletesnek. A nagy magyar Alföld talaj vízszínének ingadozását eddigelé kevéssé figyelték meg, holott nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy tisztában legyünk vele, időközönként milyen mérvű a vízszín lesüllyedése és emelkedése. Van-e mód arra, hogy a talajvízszínt a növényi élethez szükséges magasságban tarthassuk és végül, hogy