Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
4. szám - I. Dieter János: A m. kir. budapesti vámmentes kikötő gabonatárháza
A M. KIR. BUDAPESTI VÁMMENTES KIKÖTÖ 1 GABONATÁRHÁZA. írta: DIETER JÁNOS. A vámmentes kikötőről általában. A Csepel-sziget mintegy 1000 holdnyi területű északi csúcsa kikötőnek van fenntartva (1. ábra). Ennek a kikötőterületnek a déli részén a nyilt Duna mentén épült a vámmentes kikötő egyelőre két medencével, amelyeket a Dunával különkülön bejárat köt össze (2. ábra). Az északi a kereskedelmi medence, a déli — amely az előbbitől tűzbiztonság szempontjától létesült elkülönítve — a petróleummedence. Mindkét medence bejáratánál a Duna sodorvonala a balparthoz közel hajlik, hogy a bejáratokban a kellő vízmélység fenntartásához szükséges kotrási munkák a lehetőség szerint csekélyek legyenek. A keresekdelmi medence hossza körülbelül 935 m, szélessége 150, illetőleg a legbelső 300 m hosszú részén csupán 100 m. vízfelülete körülbelül 15 ha, vízmélysége pedig a Duna legkisebb vízállásánál 2-6 m. A partok 1 m-rel érnek a Duna árvizei fölé. A medence északi oldalán 572 m hosszú függőleges rakodópartfal épült, a többi oldalon összesen 1724 m hosszúságban a partok menedékesek és kővel vannak burkolva. Ugyanilyen menedékes és kőburkolatos a Dunának a medencéhez északról csatlakozó 513 m hosszú partszakasza is. A medence 150 m széles részén, a függőleges partfal mellett épült az alább részletesen ismertetendő 32,000 tonna befogadóképességű modern vasbeton gabonatárház. A medence 100 m széles részének ugyancsak északi partján két, 80 m hosszú. 40, illetőleg 30 m széles vasszerkezetű áruraktár áll. A nagyobb áruraktártól nyugatra helyet tartottak fenn arra a célra, hogy ha azt a forgalom fejlődése szükségessé teszi, még egy hasonló méretű, esetleges emeletes raktár épülhessen. Az átrakodást hat, 3 tonna teherbírású elektromos erővel mozgatott daru közvetíti. A medence déli partján vannak a nyilt rakodóterületek (30,000 m 2). Ide kerülnek azok az 1 Szerző kivonatosan előadta a Magyar Mérnök- és Építészegylet vízépítési szakosztályának 1928 év március hó 13-i ülésén. Boldogult Sajó Elemér a földmívelésügyi minisztérium vízügyi státusának csoportfőnöke, a volt kikötőkormánybiztosság víziépítési munkáinak leírását külön kiadmányban akarta közreadni. Nekem kívánta juttatni többek között a gabonatárház ismertetését is s így íródott meg ez a cikkem, részben még Sajó életében. Az említett előadás óta nyomtatásban megjelentek a következő ismertetések : Dr. Mihailich Győző „Der Getreidespeicher im Freihafen von Budapest" Beton und Eisen 1929 évf. 13—14 füzet (229—232 és 261—264 oldal). Freytag Ferenc a „Vámmentes kikötő gabonatárházának építése, különös tekintettel az öntöttbetonra" Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1931 évf. 5—6 szám (21—37 old.). Vízügyi Közlemények. 35
