Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - XV. Pogonyi György: Hó- és jégviszonyok a Duna, Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területén

345 észlelő állomásokon a legnagyobb hóvastagság fi, illetőleg 11 cm. Passaunál pedig mindössze 12 cm volt. A Regen völgyében, Waldmünchen észlelő állomáson is csak 35 cm volt a legnagyobb hó. Aránytalanabbul több hó esett a jobbparti — Dunától délre levő — területen. Az Iller völgyében, Memmingen állomáson 14 cm, Kemptenél 45 cm volt a legnagyobb hóréteg. Obersdorfnál, mely már 2000 m-en felüli magasságban van, a hóvastagság 11 fi cm volt. A Lech völgyében, Zürs állomáson 205—, Pfrontennél 75—, Füssennél 65—, Somgaunál 46—, Augsburgnál 54 cm, az Izar völgyében, Mittenwaldnál 70—, Tölznél 75—, Münchennél 16— és Landshútnál 7 cm, az Inn völgyében, Bayrischzellnél 87—, Rosenheinmél 15— és Mühldorfnál 14 cm volt a legnagyobb hóréteg. Fentiekből megállapítható, hogy Bajorországban az elmúlt télen általában nem volt tvlmagas a hó. 2. Ausztriában : Az Inn völgyében, Landecknél 35—, Innsbrucknál 35—, Hohe Salvenál (2000 m körüli magasság) 185—, Braunaunál 12 cm, a Salzach völgyében, a gleccser-területeken, Sonnblicknél 660—, Böcksteinnél 115—, Taxenbachnál 78—, Smittenhöhénél 255—, Wagramnál 107- , míg az alsóbb területeken, Kriminél 46 és Salzburg környékén 26 cm, a Traun völgyben, Goisernnél 90—, Welsnél 10—, Gösslnél 105—, Kirchdorfnál 20 cm, az Enns völgyében, St. Nikolainál 98—, St. Gallennél 50—, Obertauernnél 262 (1649 m) és a torkolathoz közel eső Steyr állomáson mindössze 9 cm volt a hóvastagság. A felsorolt hóvastagságok február hó első felében voltak meg s ettől az időtől kezdve állandóan fogytak és március hó végére — a gleccservidékeket kivéve a hó a többi területről már eltűnt. A Dráva völgyében, annak felső szakaszán sein volt aránylag magas hó. Az osztrákoktól a Dráva és Mura vidékére vonatkozó első jelentés 1935 január hó 5-én érkezett. A Dráva völgyében a legnagyobb hóréteg Inner Willgartennél 130—, Matreinél 48—, Ober-Tillachnál 135—, Heiligenblutnál 119-—, Lienznél 27—, Kötschachnál 52—, Ober-Vellachnál 21—, Klagenfurtnál 90—, Friesachnál 15 és St. Paulnál 8 cm volt. A Mura völgyében, Muhrnál 60—, St. Lambrechtnél 64—. Tamswegnél 68—, Knittefeldnél 35,— Leobennél 37—, H ohe-Veitschnél 180 és («rácnál mindössze 17 cm volt a legnagyobb hóvastagság. A legnagyobb hóréteg a Mura völgyében február hó első felében, a Dráva völgyében pedig március hó első felében volt. Március hó végére a Dráva völgyében, az alsó szakaszon már nem volt hó, míg a magasabb területeken még mindig 60 cm feküdt. A Mura völgyében, a magasabb területektől eltekintve, a hó ugyancsak eltűnt. A Rába völgyében a hóvastagság aránylag nem volt nagy. Az 1935 január 5-i első jelentés szerint még alig volt számottevő hó. Legnagyobb volt a hóvastagság február hó első felében : Passailnál 30—, Masenbergnél 71 -, Riersburgnál 34— és Hartbergnél 15 cm. A usztriára is •mégállapíthatjuk, hogy a glecservidékeket kivéve, a völgyi részekben nem volt nagy hó. 3. Csehszlovákiában : A csehek északnyugati Magyarországról hójelentést nem küldtek. Ez a körülmény reánk nézve nem is volt különösen fontos, mert az onnan lefolyó vizeknek még a hóolvadás alkalmával sincsen a Duna vízszínére különösebb jelentőségük. Annál fontosabb a trianoni Magyarországra a Tisza és annak mellékfolyóinak völgyében meglévő hóviszonyok ismerete. A csehek e tekintetben kérelmünkre