Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - I. Dieter János: A budapesti vámmentes és a budapest-ferencvárosi helyi kikötő partfalai

6 a Fővámház és a Boráros-tér között lévő aránylag rövid partfalszakaszt kivéve, ahol ezek a kőhányások csak a 0-vízig érnek, felnyúlnak azok a +1-60 1-2-00 m-es szintig, azért tulajdonkép még közepes víznél sem állhatnak terhelt hajók a partfalak mellé. Ezek a körülmények tették szükségessé a csepeli állami vámmentes kikötő, továbbá a ferencvárosi fővárosi helyi kikötő létesítését. Előbbi főként a tranzité-, utóbbi pedig a helyi forgalmat van hivatva szolgálni. A vámmentes kikötő külső kikötő (2. ábra). Vize a Dunáéval kommunikál s így benne a vízállás erősen változó. Budapest székesfőváros ferencvárosi helyikikötője belső kikötő (3. ábra). Benne állandó vízszín tartható, ami nemcsak rakodás szempontjából, hanem a partfalak 1. ábra. Magasra alapozott dunai partfal a Fővámház és a Boráros-tér között. — Hoch fundierte Donau-Kaimauer zwischen dem Hauptzollamtsgebäude und dem Boráros-Platz. építésénél is jelentékeny előny. Mind a vámmentes, mind a ferencvárosi helyikikötőben a hajóforgalom igényeinek legjobban megfelelő, közel függőleges partfalak épültek éspedig az elsőrendű forgalom céljaira az előbbiben körülbelül 572, az utóbbiban körülbelül 863 fm magas rakodópart, az alárendeltebb forgalom céljaira az utóbbiban körülbelül 332 fm alacsony rakodópart. A partfalak• rendszerét befolyásoló főbb tényezők. A partfalak szerkezetüket illetőleg ma is a víziépítés legérdekesebb feladatai közé tartoznak és Budapest kikötőiben azok legváltozatosabb alakjait találjuk. Általában az adott esetben választandó partfaltípusra nézve igen sok tényező van befolyással. Az altalaj minősége és a teherbíró réteg mélysége, a partfalnak