Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - VII. Pogonyi György: Tanulmányút a Felső-Dunán

TANULMÁNYÚT A FELSŐ DUNÁN. írta: POGONYI GYÖRGY. A m. kir. földművelésügyi minisztérium vízügyi műszaki csoportja folyó évi június hó 3—4-én kirándulást rendezett a Dunának rajka— (csunyi zsilip) gönyűi szakaszára a kis- és a középvízi szabályozási munkák megtekintése végett. A tanulmányúton a vízügyi csoport, a hozzá tartozó szegedi, gyulai, nyíregyházai, sátoraljaújhelyi, budapesti, bajai és kanizsai folyammérnöki, a miskolci és győri kultúrmérnöki hivatalok, a balatoni és újpesti kikötő felügyelőségek, a soroksári kirendeltség és a vízrajzi intézet kiküldöttei, számszerint 26-an vettek részt. A tanulmányút programmját a győri folyammérnöki hivatal dolgozta ki és bonyolította le óramű pontossággal Zólyomi János min. oszt. tanácsos lelkes vezetése mellett, aki a terveket és a részben már kész, részben még folyó nagyszabású munkákat volt szíves ismertetni. A rendkívüli tanulságos út kiindulási pontja a Mosoni—Dunában levő csunyi zsilip volt, ahol a résztvevők csónakokba ülve, a 60 km hosszú dunaszakaszon Gönyűig végig eveztek. Közben ki-kitértek az anyamederrel vetekedő méretű mellékágakba. A főmederben láttuk a hatalmas méretű, középvízi műveket (párhuzamművek, partbiztosítások), melyeknek a jégjárásnak és az árvíznek erősen kitett kisvíz feletti részeit cementhabarcsba rakott terméskő burkolattal látják el. Világosan megfigyelhettük a fenékgátak okozta sodorvonal-elterelést, a gátak hatása erősen érezhető, mert úgy vannak a Nagy-Duna fenekén elhelyezve, hogy a hordalék a hajózó útban leülepedni nem tud és ezáltal a hajózási mélység biztosítva van. A hordalékot oda terelik, ahol annak lerakódása hasznos feltöltéseket ad. Az új fenékgátakon ladikkal való áthaladás valóságos élmény volt, az általuk okozott duzzasztást követő lesurranás a ladiknak gyorsvonati sebességet adott, hogy azután belekerüljön a gátak utáni örvények sorozatába. A nagyméretű oldalágakat keresztgátakkal zárják el, hogy a Dunának kisvízállásánál minden víz a főmederben maradjon. Ezeknek a koronaszint-magassága egyezik a Nagy-Duna hajózási kisvízszintjével, az úgynevezett ,,CID" vízszinttel. A keresztgátak rőzsehengerekből, ezekre rakott mesterséges kövekből, kavicszátonyba ásott gödrökben készült betontömbökből, majd kiegyenlítő betonrétegből, végül ezek fölé helyezett 13 cm vastagságú vasbeton lefedő lemezből készülnek. Az utóbbiakat csak két év múlva, az alaptestnek megiilepedése után helyezik a keresztgátakra. A gátaknak a vízfolyás felőli oldalon 1 : 1, a másik oldalon 1 : 3 hajlásúk van. A gátkorona szintje a közép felé esik, hogy az átbukó víz a meder közepe felé terelődjék és a partokban kárt ne okozzon. 34*