Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)

3. szám - V. Trummer Árpád: A folyók szakaszjellege és az alföldi öntözések

513 1932. 1933. 5. Az öntözött terület bevétele, levonva az öntözés költségeit 167-46 P 152-50 P 6. Az öntözetlen föld bruttó jövedelme . 92-0 P 87-20 P 7. Marad az öntözés javára tisztán .... +75-46 P +65-30 P 8. Az öntözetlen föld bevételéhez viszonyítva +82% +57% A csalamádé öntözésénél ugyanebben az évben a következő eredményeket érték el : 1932. 1933. 1. Öntözött csalamádé termése zölden .. 450 q 351 q 2. Öntözetlen csalamádé termése zölden 220 q 180 q 3. Többlet az öntözés javára 230 q 171 q 4. Az öntözetlen terméshez viszonyítva +104% +95% 5. Az öntözött terület bevétele 214-12 P 166-20 P 6. Az öntözetlen föld bevétele 132-0 P 108-0 P 7. Marad az öntözés javára +82-12 P +58-20 P 8. Az öntözetlen földéhez viszonyítva . . +60 % +53-7 % Mind a termések, mind a jövedelmek világosan mutatják, hogy a kivételesen nedves nyarú 1933. évben a jövedelem aránylag kisebb volt, mint a szárazabb 1932-ben, a terméstöbblet mindamellett a legkedvezőtlenebb esetben is közeljárt a 100 százalékhoz, míg az öntözés javára írható tiszta jövedelem kat. holdanként 58—82 pengő között mozgott. A négy érték átlaga 70-20 pengőt ad, ami azt jelenti, hogy 8%-os törlesztést véve föl, közel 900 pengős holdankénti befektetés volna a többlet jövedelméből törleszthető, holott, mint tudjuk, az Alföldön 4—500 pengős kat. holdankénti költséggel igen jól lehet az öntözéseket berendezni. A hivatkozott derekegyházai öntözés eléggé költséges, mert a vizet ártézi kutakból veszik, de még így is jóval alatta van az előbb említett határnak. Az öntözőhajó, az árokrendszer és az ártézi kutak összes költsége 176,096 P volt,

1 Ha ezt a most ténylegesen öntözött 316 kat. holdra osztjuk el, az egységre 557 P befektetés esik. A közölt eredmények ennek még 10 százalékos törlesztését is megengedik. Azonban az öntözőhajó és a kutak teljesítőképessége még nincs teljesen kihasználva s ha az árokhálózat kibővítésével az öntözött területet megnövelik, a holdankénti befektetési költség jóval 500 pengő alá fog szállani. De vizsgáljuk meg néhány szántóföldi termény öntözésének lehetőségét is. Az említett uradalom az öntözött területen vegyes termelést folytat, tehát a takarmánynövényeken kívül tengerit, cukorrépát, burgonyát, borsót stb. is öntöznek. A cukorrépára vonatkozó eredményeket a következők tüntetik fel : 1 Br. csepeli Weiss Jenő: Rgy új öntözési eljárás ismertetése. — Az „Újabb tanulmányok az öntözésről" című földmív. min. kiadványban a 121—132. lapokon. — Budapest, 1933. Vízügyi Közlemények. 33