Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában
141 XIX. táblázat. A Tiszavölgyi ármentesítés és belvízrendezés néhány eredménye. A szabályozás előtti és utáni állapot Változás Mekkora területre vonatkoznak a közölt adatok ? Kat. hold a b b/a Mekkora területre vonatkoznak a közölt adatok ? Kat. hold Kataszteri tiszta jövedelem, millió pengő .... 8-3 18-3 2-20 1,399,000 Mezőgazdaságilag ki nem használt terület, ezer kat. hold 343 215 0063 900,000 Szántóföld, ezer kat. hold 672 1,485 2-22 2,487,000 Szikesek kiterjedése, ezer kat. hold 179 120 0-67 — Az egészségügyi viszonyok javulása óriási. A szabályozás és belvízrendezés óta a Tisza völgyéből a malária teljesen eltűnt. A Bodrogközi Társulat jelentése szerint azelőtt a lakosság 40%-a szenvedett miazmás betegségekben, ma 0.001% ! A szegedi tiszti főorvos szerint a vidéken 20—22 év óta nem fordult elő maláriás megbetegedés. A munkálatoknak tulajdonítható a népsűrűség nagy megnövekedése és a közlekedési hálózat kiépülése is. A részletes adatok felsorolása azonban igen messze vezetne és csak más, a vízimunkálatokkal nem érintett területekkel összehasonlítva adna hű képet a viszonyokról. De megemlítem, hogy az alcsi-tenyői társulat 7400 holdas területén, ahol azelőtt tanya egyáltalában nem volt, ma már 3000 tanya van. Az egykori ecsediláp területét ma 3 helyiérdekű vasút szeli át és a hajdan vizenyős területeken mindenütt sűrű út- és vasúthálózat épült ki. F) A Kárpátmedence árvédelmi helyzete. Letárgyalva a múltban történteket és azoknak eredményét, befejezésül pár sorban vázolnom kell a Tiszavölgy mai vízgazdasági helyzetét. Azonban ha helyesen akarjuk ezt a kérdést megítélni, vizsgálatainkat ki kell terjesztenünk a Tiszavölgy vízválasztóin túl a Kárpátok medencéjének teljes egészére, amelynek a Tiszavölgy csak mintegy felét teszi. Egy pillantás a vízrendszerre meggyőz bennünket ennek a medencének bámulatos földrajzi és vízrajzi egységéről. A hegyvidék erdői és bányái vizén és a völgyekben futó egyéb közlekedési utakon ontották termékeiket az ország szívébe, ahonnan viszont a mezőgazdasági termékek indultak útnak a hegy rvidékek felé. A természettől önellátásra teremtett medence annak ellenére, hogy az iparilag fejlettebb Ausztriával közös vámterület honi iparunk kifejlődésére gátlólag hatott, a tökéletes gazdasági egység képét mutatta. És ezen a területen, melyet 1000 éven át Nyugat-Európa védelmében vérével öntözött a magyar, az egységes politikai uralom lehetővé tette, hogy a vízimérnökök végrehajthassák azt a hatalmas munkát, melyet Kvassay Jenő, a magyar kultúrmérnökség megszervezője és a magyar vízimérnökök vezére második honfoglalásnak nevezett. E munka során a Kárpátok medencéjében 6380 km védőgát kiépítésével összesen 6-6 millió holdat, vagyis az ország akkori területének 11-15%-át hódították meg a rendszeres mezőgazdasági kultúra számára. A víz kártevései ellen való védelem rendszerének kiépítésével a
