Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

A DUNA 1926. ÉVI ÁRVIZE A DRÁVATOROK TÁJÉKÁN. írta : Dr. Benedek József. ELŐSZÓ.

1) A jugoszláv királyság földmívelésügyi és vízügyi minisztériumának Vízrajzi Osztálya tanulmányt készített az 1926. évi dunai árvízről és ezt a tanulmányt a királyságnak az Állandó Nemzetközi Vízügyi Műszaki Bizottságban helyet foglaló képviselője az 1928 júliusában tartott lussinpiccolói ülésszakon be is nyújtotta a bizottsághoz. A tanulmány előszava elmondja, hogy a szomszéd királyság vízügyi szolgálata nem elégedhetett meg annak a megállapításával, hogy mennyivel kell emelni és erősíteni az ármentesítő társulatok gátjait, hanem kellett, hogy ennek a rendkívüli árvíznek az okait is kutassa. 1 Előzetes magyarázatként el kell mondanunk itt azokat az okokat ós előzményeket, amelyek ennek a tanulmánynak a kidolgozását szükségessé tették : A trianoni békeszerződés 293. cikke alapján annak idején megalakult az Állandó Nemzetközi Vízügyi Műszaki Bizottság (Commission Technique Permanente du Régime des Eaux du Danube), amelynek tagjai Magyarország és az utódállamok egy-egy képviselője, elnökét pedig a Nemzetek Szövetsége nevezi ki. Ennek a bizottságnak a működési területe — az Olt medencéjének kivételével — NagyMagyarországnak azt a részét foglalja magában, amely a Duna medencéjéhez tartozik. A bizottság főfeladata, hogy ellenőrizze a békeszerződés 292. cikkében foglalt határozatok megtartását. Ez a cikk többek között azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha Csonka-Magyarország határainak megállapítása folytán akár Magyarországnak, akár valamelyik utódállamnak a területén a vízjárás, vagy a vízügyi igazgatásnak a rendes menete („le régime des eaux") valamely másik állam területén végzett, vagy végzendő munkáktól, vagy valamely másik állam területén életbe léptetett, vagy életbeléptetni tervezett rendszabályoktól függ, akkor az érdekelt államok közt olyan természetű megállapodást kell kötni, amelyik mindegyiküknek az érdekeit és szerzett jogait biztosítja. Feladata a bizottságnak többek közt az is, hogy fenntartsa és javítsa a vízügyi egységet („de maintenir et améliorer l'unité du régime des eaux"). Ezeknek a „régime des eaux" és „unité du régime des aux" kifejezéseknek — amely utóbbira, jobb hiányában, a vízügyi egység kifejezést használtam — nagyon tág értelmük van. Szabatos, rövid magyar kifejezés nincs reájuk. A vízügyi egység fenntartásának fogalma alá esik például az, hogy az utódállamok az elszakított Felvidéken és Erdélyben nen\ irthatják tetszésük szerint az erdőket, hanem rendszeres erdőgazdálkodást kell folytatniok, nehogy folyóink vízjárása hevesebbé váljék és nehogy hordalékuk megszaporodjék. A vízügyi egység javításán még érteni lehet például valamely elelfajult folyószakasz szabályozását, vagy azt, hogyha valamely folyónak a vízjárása akár természetes, akár mesterséges okoknál fogva — még pedig akár a békekötés előtt, akár utána, valamelyik állam területén megrosszabbodott, akkor ennek az államnak a kívánságára a bizottság tanulmány tárgyává teszi, milyen módon lehetne a vízjárást megjavítani és szorgalmazza