Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

51 Az állam úttörő tevékenysége nyomán szép fejlődés indult meg. Elkezdték építeni — természetesen elsősorban a hegyvidékeken — a vízierőtelepeket, közöttük nagyon számottevő nagvságúakat is (pl. Resicán, Kolozsvár mellett, Marosvásárhelyen stb.). A vízügyi szolgálat megkezdte a tanulmányokat az árvizeknek hegyvidéki víztárolókkal való visszatartására is. Az építendő völgyzárógátak az árvizek csökkentésére, a hajózási mélységeknek kisvíz idején való növelésére, öntözővíz szolgáltatására és egyúttal vízierők nyerésére szolgáltak volna. Az első ilyen munkálatokra már a költségeket is rendelkezésre bocsátotta az 1914. évi XXXVI11. törvénycikk. Igen nagy és komoly tervek készültek a Vágón és más felvidéki és erdélyi vízfolyásokon rendelkezésre álló hatalmas vízierők kihasználására. A biztatóan megindult fejlődésnek teljesen véget vetett a békeszerződés, amely — a tárolási lehetőségeket is figyelembevéve — 2,780,000 lóerőre becsült vízierőinknek csak mintegy 5-5%át hagyta meg, körülbelül 150,000 lóerőt. Az összeomlás éppen a legjobb, a legrentabilisabb vízierőinket szakította el, a mintegy 28,000 lóerőnyi kész alkotásokból pedig csak 3-5%, vagyis körülbelül 1000 lóerő maradt csak a csonka országban. De éppen, mivel oly sokat vesztettünk, annál nagyobb súlyt kell tenni arra a mérsékelt vízienergiakészletünkre, amely még megmaradt. Ez rendkívül fontos abból a szempontból is, hogy csekély, a számítások szerint aránylag már rövid idő alatt kimerülő szénkészletünkkel takarékoskodjunk. A domb- és síkvidéki alacsonynyomású telepek általában véve költségesebbek és így kevésbbé rentábilisak ugyan, mint a hegyvidéki magasnyomású telepek, de az utóbbi időben az alacsonynyomású telepek technikájának haladása, tökéletesebb turbinák szerkesztése, a csekély esésű telepek kilátásait is már bizonyos mértékig javította. Látjuk, hogy külföldön jelenleg is igen sok kisesésű telep épül. A bajor Dunán. Passau felett eg}

7 óriási telep épült, amely a 8—9 m-es duzzasztás folytán előállt hatalmas vízierőt hasznosítja. Hasonló telepet terveznek az osztrákok is a Dunán Persenbeugnél. Nálunk is van három pont a Dunán, ahol igen jelentékeny vízienergiát lehetne termelni : a mosoni Dunaágon, a szentendrei sziget feletti szakaszon és a soroksári Dunaágon. L

Ttóbbi helyen egy kis telep — bizonyos mértékig kísérlet gyanánt — már ki is épült. Lehetőségek vannak még a Rába, Zala, Sió, Dráva, Hernád, Sajó, valamint az egyes kisebb patakok és vízfolyások mentén. E vízierők iránt a magántőke részéről elég érdeklődés mutatkozik. A vízierők kihasználását általában — a külföldön is kialakult, célszerűnek bizonyult eljárás szerint — leghelyesebb a magántőkének átengedni, az állani részére az energia-törvény tervezetében biztosított jogok fenntartásával, az állam felügyelete és ellenőrzése alatt. De, mint ez a háború előtt hazánkban is történt és amint külföldön is eljárnak, viszont az állam feladata, hogy az adatok összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása révén elősegítse a magántevékenységet. Ebből a célból szükséges, hogy a vízügyi szolgálat összegyűjtse, ahol lehet, a régebbi felvételek alapján összeállítsa a rendelkezésre álló vízierőkre vonatkozó főbb adatokat (így az esésekre és a víztömegekre vonatkozólag), és pedig hasonló módon, mint ahogyan ez Nagymagyarország vízierőkészletére vonatkozólag annakidején