Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - V. Papp Ferenc: Vízalatti sziklarobbantások a soroksári Duna-ágban

VÍZALATTI SZIKLAROBBANTÁSOK A SOROKSÁRI DUNAÁGBAN. írta : PAP FERENC. A budapesti új nagy kikötő megépítése, valamint a soroksári Dunaágnak ezzel a munkával kapcsolatos és vele egyidőben végrehajtott szabályozása nemcsak nagy mérnöki alkotások létrehozását eredményezte, hanem munkaközben is nagyfontosságú műszaki problémákat vetett fel. A munkálatokat végrehajtó kikötő kormánybiztosság mérnöki kara részint nyomtatásban kiadott közlemények, részint pedig a Magyar Mérnök- és ÉpítészEgyletben tartott sorozatos előadások révén már ismertette ezeknek a munkáknak a kivitelét és nyilvánosságra hozta az elért eredményeket. A felvetett érdekes és több esetben legalább is nálunk újszerű problémák között felendítésre méltónak mondható a soroksári Dunaág szabályozásánál kivitelre került vízalatti sziklarobbantások ritkábban előforduló, speciális munkája is. E sorok írója erről a témáról 1930 február hó 25-én a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben felolvasást tartott. Jelen közlés, melynek célja e nem mindennapi munka kivitelénél alkalmazott eljárást, valamint az elért eredményeket szélesebb körben is ismertté tenni, ennek az előadásnak a nyomán készült. 1. A sziklapadok előfordulására vonatkozó adatok. A soroksári Dunaág szabályozása — röviden jellemezve — a felső és alsó torkolat elzárásából, mindkét helyen egy-egy hajózózsilip és vízátbocsátó zsilip építéséből, az alsótorkolatnál ezenkívül egy vízerőtelep létesítéséből, továbbá a Pesterzsébet—Csepel és Ráckeve községek magasságában régebben épült elzárógátak elbontásából, azután a Dunaág vízszínének duzzasztása következtében az alsó szakaszon fellépett szivárgó és csapadékvizek levezetését célzó belvízrendező munkálatokból és végre a felső 19 km hosszú, az idők folyamán feliszapolódott szakaszon egy hajózó csatorna létesítéséből állott (lásd az 1. sz. ábrát). Ez a csatorna a gubacsi híd feletti szakaszon 120 m, a híd alatti szakaszon pedig egyelőre 25 m fenékszélességgel készült (lásd a 3. sz. ábrát). Ezt a kétféle szélességet az a körülmény tette indokolttá, hogy míg a felső szélesebb csatornaszakasz a Dunaágba bebocsátott vízmennyiség elvezetésén és a hajózáson kívül egyszersmind a belső kikötő forgalmának lebonyolítására is szolgál, addig az alsó szakasz a Dunaág tápláló vizének befogadásán kívül csak a hajózás céljait szolgálja. Az új csatorna fenékmagassága a felső szakasz torkolatánál a 94-00 m A. f. magasságban van megszabva, vagyis a helyi vízmérce ,,0" pontja alatt 2-50 m mélységben.