Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
1. füzet - IV. Dr. Némethy Béla: Vízjogi előzmények a magyar corpus jurisban
VÍZJOGI ELŐZMÉNYEK A MAGYAR CORPUS JURISBAN.* írta : DR. NÉMETH Y BÉLA. Mielőtt tárgyamra reátérnék, legyen szabad elöljáróban idéznem néhai Márkus Dezsőnek a Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) című gyűjteményes művének az 1000. évtől az 1526. évig terjedő anyagot felölelő kötetéhez írott bevezetéséből a következőket : „. . . Egyrészről a latin nyelvnek napról-napra csökkenő ismerete, amiért kétségtelenül a középiskolai oktatás módszerét tehetjük felelőssé, másrészről pedig a magyar jogtörténetnek és különösen a magyar jogi kútfőknek és jogforrásoknak a magyar jogi főiskolákban való csaknem teljes elhanyagolása — amiért csakis az illető jogtanárokat tehetjük felelősekké — a magyar Corpus Jurist a magyar jogászra nézve csaknem teljesen idegenné tették, amelynek használata reá nézve csaknem annyira idegenszerű, mint akár a Manu törvénykönyvéé és amelynek tartalmáról legtöbbször csak annyit tud, amennyit például a közvetlen tapasztalatból nem ismert tengerentúli országok tájékairól tanul, mégis azzal a különbséggel, hogy ez utóbbiakról érdekes útleírások útján bővebb ismereteket is szerezhet, anélkül, hogy közvetlenül észlelné sajátosságaikat, míg a hazai törvényhozás alapos megismeréséhez a legközvetlenebb észlelet szükséges, annál inkább, mert a kaleidoszkóp magában a Corpus Jurisnak folytonosan változó, bár nem mindig gyönyörködtető tartalmában található fel.'' így néhai Márkus Dezső, akinek idézett megállapítását — úgy vélem —csaknem teljes mértékben magunkévá tehetjük. Am a magunk részéről most üssük fel a magyar Corpus Jurist s kutassunk ez alkalommal csak vízjogi vonatkozású szabályok után. Előlegezzük is mindjárt itt kutatásunk számszerű eredményét, amely szerint ugyanis vízjogi vonatkozású cikkelyt találtunk a tulajdonképeni Corpus Jurisunkban 106-ot, a Hármaskönyvben 10-et s az Erdély fejedelemség korabeli törvényeiben 15-öt, az egész tágabb értelemben vett Corpus Jurisunkban tehát mindösszesen 131-et. Talán még megemlíthetjük, hogy a Hármaskönyv s az Erdélyi törvények vonatkozó cikkelyeit leszámítva, a tulaj donképeni Corpus Jurisunkban feltalálható 106 ilyen cikkely úgy oszlik meg, hogy azokból 15 az Árpád- és a vegyesházak korabeli törvényhozás anyagához, 91 pedig a Habsburg királyok idejebeli törvényhozás anyagához tartozik, tájékozásul még csak annyit jegyezve meg, hogy ez utóbbi, vagyis a Habsburg királyok korabeli törvényhozás anyagát jelen tanulmányunk szempontjából Ferenc királyunk 1827. évi XIII. dekrétumáig bezárólag* Előadta a Magyar Mérnök- és Építészegylet Vízépítési Szakosztályának 1930 április 29-én tartott ülésén.
