Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

48 A helyi tapasztalat azt mutatja, hogy ha a gabona első fejlődése idejében — elegendő esők járnak, úgy még a legfelületesebb művelődési mód mellett is jó termést várhat a gazda. Ha azonban, a nyár elején az eső elkésik, vagy esetleg egészen el is marad, úgy bármennyi gondot fordítottak is a talaj művelésére — az eredmény csak silány marad. Rendes viszonyok között a mezőségi talaj elég könnyű művelésű és ha jól átázott, előkészítése nem sok gondot okoz. A valóságban úgy van, hogy a legegyszerűbb kezelés mellett ugyanazon területről évről-évre egymásután, sok jó termést lehet learatni anélkül, hogy a föld kimerülne. Az Egyesült Államoknak ezen a tájain van szokásban az a gyárüzemszerű földművelés, ami az emberi és állati izomerő munkáját már jóformán teljesen kikapcsolja a termelésből és lehetőleg minden dolgot géppel végeztet. Mértföldekre nyúló összefüggő táblákban termelik a tavaszi vetésű búzát. Ilyenkor a traktor együtt vontatja maga után az ekesort és a porhanyító gépeket, aztán ezeket nyomon követi a hatalmas, széles vetőgép, úgyhogy a szántás-vetés művelete jóformán egy fogással megy végbe. A nyár végén, amint a gabona megérett, az aratógépek állnak munkába. Amíg a szem még nem teljesen érett, a kombinált gép kezd dolgozni. Az egyik gép lekaszálja és széles rendbe rakja le a termést. Néhány nappal később, a rendekben már megért gabonát egy másik gép felszedi és menetközben kicsépeli. A lábon már teljesen beért táblákat pedig a „Header" (fejező) nevű géppel aratják, ami szintén csépelve arat és menetközben tartányba, vagy zsákba gyűjti össze a termést. Ily módon aztán elérhető, hogy igen nagy terület termése aránylag egész rövid idő alatt takarítható be. Ezeken a tájakon az aratás sikerét nem azzal mérik, hogy holdanként számítva mennyi a föld hozama. Az eredményt csak az dönti el, hogy mily olcsón sikerült a termést előállítani. A préri-farmer mindig csak azt számítja, hogy a munkaköltségek levonása után — mennyi a megmaradó tiszta haszna. A holdakra eső terméseredmény tényleg nem is igen nagy. Ebben az irányban a préri vidék nem is kelhetne versenyre a világ más búzatermő tájaival, de ami a termelés olcsóságát illeti, abban a mezőségi tájak egyelőre legyőzhetlenül versenyeznek Amerika és a világ bármely más részének termelésével. A préri-földek olcsó búzájukkal legyőzhetlenek is fognak maradni mindaddig, amíg a talajuk ős termőereje ki nem merül és mindaddig, míg a normális időjárás és a megszokott minimális esők révén megkapják azt a nedvességet, ami a termés felneveléséhez elengedhetetlenül szükséges. Az időjárás azonban itt is sokszor meghiúsítja a gazda minden számítását. A vetés után itt jóformán minden siker csak az esők járásától függ. Ez az egy tényező pedig mindig teljesen bizonytalan marad. Az eső sokszor nem várt, alkalmatlan időben jelentkezik, néha meg egy-egy nyáron át teljesen el is marad. így aztán a prérin való gazdálkodásban állandóan nagyon sok a kockázat és a bizonytalanság. A Middle-West tájain már előfordult, hogy öt egymásután következő nyár folyamán nem volt annyi eső, hogy a búzát felnevelhette volna. Ezalatt a gazdák nagy része teljesen tönkrement és felhagyott a gazdálkodással, s ezért óriási területek évekig maradtak megmunkálatlanul.