Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
84 1840. évi XXXVIII. t.-с. kieszközlésével sikerült br. Vécsey és br. Sina György vezetésével a csatorna megépítésére egy társaságot alapítani. A túlmagas költségek azonban megint elejét vették az építés megkezdésének. Az 1848—49.-i szabadságharc hosszú időre véget vetett a tervezgetésnek, míg az 1867. évi XIII. t.-c. a csatorna építést megint felkarolta. Gróf Zichy Jenő dolgoztatott ki újabb terveket. 1894-ben Koltor László magánmérnök és br. Nikolich Fedor kaptak előmunkálati engedélyt. A csatorna dunai torkolatával szemben (Budapest mellett) két irány jött tekintetbe, egyik a csongrádi, másik a szolnoki. A kiküldött szakbizottság jelentése szerint „műszaki szempontból nincs a két irány között oly lényegbevágó különbség, mely egyiknek a másik felett feltétlen elsőséget biztosíthatna." 173 Szolnok a Tisza hajózható rendszerének középpontjában fekszik, forgalmi szempontból azért előnyösebb helyzetben van, mint a 90 km-rel lejebb fekvő Csongrád. A másik nagy koncepció az Adria felé vezető viziút kiépítése volt. Kívánatosnak mutatkozott az egyetlen tengeri kikötő felé irányuló viziforgalom megkönnyítése a vukovár—samaci csatorna megépítésével. A Duna és Száva természetes hajóútját 400 km-rel rövidítette volna meg. Megvalósítása érdekében sokat fáradozott Türr István tábornok. A munkák elvégzésére irányuló előtanulmányokat a világháború előtt részben befejezték, az előirányzott építési költséget, mintegy 32,000,000 koronában állapították meg. Sajó Elemér a csatorna jelentőségére vonatkozólag ezt írja: „Ha a tengerre csak némileg is olyan olcsón bírunk eljutni, mint az ő nagy folyóikon vagy csatornáikon országuk belsejéből az amerikaiak, németek, franciák, ez azt jelenti, hogy az Adriát behoztuk Magyarországba. A tenger bejön Alföldünkre és a magyar, aki most még idegen az Óceánon, éppen annyira otthon fogja magát azokon érezni, mint a többi nemzet." 17 4 Az említett nagyszabású tervek mellett, melyek viziutaink kedvezőtlen irányának módosítását célozták, számos kisebb-nagyobb szabályozási feladat várt megoldásra. A hajózási útvonalak fejlesztése, az árvédelmi művek fenntartása, a lecsapolások, vizierőtelepek megépítése a háború kitörése után nem foglalkoztathatta a nemzetet. Elsőrangú létérdekeinkért kellett küzdeni. A vízszabályozások problémái háttérbe szorultak. A sorscsapások porba sújtották szegény hazánkat, a trianoni szerződés megfosztott eredeti országhatárainktól. Csonka-Magyarország a régi alapokon nem fejlődhetik, a tág perspektívákat nyújtó háború előtti vízgazdasági politikát nem folytathatja. Új felfogásra, új célkitűzésre van szükség, hogy a jövőbe vetett szilárd hitünkkel a jelen tarthatatlan állapotait áthidaljuk. III. FEJEZET. 1. A trianoni béke hatása a vízszabályozásra. Magyarország vízhálózata teljes és tökéletes egységet alkot. A keleti Alpok. Kárpátok és Erdély vizei csaknem kivétel nélkül az alattuk elterülő Nagy17 3 A Duna—Tisza csatorna tervezetének tárgyalására kiküldött szakbizottság munkálata. 17 4 Sajó Elemér: Viziutak és vasutak hazánkban és külföldön. Bpest, 1909.
