Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

72 mennyiségének gyakran változó volta és az öntözőcsatornák igénye nyáron a hajózást igen megnehezíti. Ilyen kemény problémák megoldása miatt a Maros szabályozása egyik legnehezebb feladatnak mutatkozott. . 5. A Temes—Béga szabályozását kiegészítő tervek 1890-ben készültek el. amik az összes árvédelmi és belvízrendezési teendők elvégzésére 11,500.000 forintot irányoztak elő. A Duna után, forgalmi tekintetben a Bégacsatorna második helyen áll. Alsó szakaszának, valamint a Temesnek hajózási viszonyait elősegítő beruházást egyik leggyümölcsözőbb vállalkozásnak tartották. 6. A Morva egységes szabályozási tervei 1894-ben készültek el. Szabá­lyozása kb. 30.000 kat. hold hazai árteret véd meg. 7. A Vág szabályozásához nagy mezőgazdasági és forgalmi érdekek fűződ­tek. Komáromtól Tornócig a Vág rendszeres hajózását célozta a szabályozás. 8. A Dráva vízbőségre hazánk harmadik folyója. Ennek tulajdonítható, hogy nagyon elfajult medre mellett is hajóztak rajta. Az 1867 óta végrehajtott mederátvágások túlfejlődtek és eredeti jellegéből egészen kivetkőztették a folyót. Elszélesedésre hajlamossá, zátonyossá vált. Jelentősége a fiumei kereskedelmi út megrövidítésében volt. 9. A Mura Ausztriában Gráctól a magyar határig két kőpart közé szorít­tatott. Hordalékát ezért fokozott mennyiségben zúdította át hozzánk. Számos község belterületét is elsöpréssel fenyegette. Árvizei ellen csak az osztrák sza­kaszhoz kapcsolódó szabályozással végezhettünk. 10. A Száva volt hazánk második legbővebb vizű folyója. Akadályokat csak a Bosna és Drina hordaléka gördített a hajózás elé. Egyébként oly rendes, szabályos mederben folyik, mintha mesterséges csatorna volna. A Száva ha józ­hatóságának igazi nagy jelentőséget a vukovár—samaci csatorna kiépítése adta volna meg. 11. A hajózás fellendítésének velejárója a téli kikötőkről való gondoskodás. A folyók mellékágainak elzárásával alkalmas kikötőhelyek önként adódtak. 11. Közérdekű öntözőesatornák. Az ármenetesítéssel és lecsapolással nincsen befejezve a talajjavítás. A mű­velhetővé tett alföldi talaj megkívánja kellő időben a megfelelő nedvességet, melyet öntözéssel kívántak biztosítani, tgy vetődöt fel az öntöző csatornák léte­sítésének gondolata. A sikeres öntözésnek három tényezője, az éghajlat, a víz és talaj megfelelő az Alföldön. Hogy folyóink öntöző csatornák létesítésére mennyire alkalmasak, erre nézve utalok a magyar béketárgyalások alkalmával tett szakszerű előterjesz­tések adataira. 16 8 Ezekre az Alföld öntözése cím alatt még kitérek. Magyar­ország mezőgazdasági kultúrájának emelése öntözőcsatornák létesítésével külö­nösen az Alföldön kívánatos. Az igényesebb és jövedelmezőbb mezőgazdasági termények nem szolgáltathatók ki egészen szélsőséges éghajlatunk szeszélyének. Ilyen és hasonló meggondolások vezették az intéző köröket arra, hogy a köz­érdekű öntöző csatornák létesítéséről törvényes úton gondoskodjanak. E célból az 1900. évi XXX. t. c. felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert, hogy „maga­íee M agy a r béketárgyalások. Jelentés II. r. Bpest, 1921.

Next

/
Oldalképek
Tartalom