Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
72 mennyiségének gyakran változó volta és az öntözőcsatornák igénye nyáron a hajózást igen megnehezíti. Ilyen kemény problémák megoldása miatt a Maros szabályozása egyik legnehezebb feladatnak mutatkozott. . 5. A Temes—Béga szabályozását kiegészítő tervek 1890-ben készültek el. amik az összes árvédelmi és belvízrendezési teendők elvégzésére 11,500.000 forintot irányoztak elő. A Duna után, forgalmi tekintetben a Bégacsatorna második helyen áll. Alsó szakaszának, valamint a Temesnek hajózási viszonyait elősegítő beruházást egyik leggyümölcsözőbb vállalkozásnak tartották. 6. A Morva egységes szabályozási tervei 1894-ben készültek el. Szabályozása kb. 30.000 kat. hold hazai árteret véd meg. 7. A Vág szabályozásához nagy mezőgazdasági és forgalmi érdekek fűződtek. Komáromtól Tornócig a Vág rendszeres hajózását célozta a szabályozás. 8. A Dráva vízbőségre hazánk harmadik folyója. Ennek tulajdonítható, hogy nagyon elfajult medre mellett is hajóztak rajta. Az 1867 óta végrehajtott mederátvágások túlfejlődtek és eredeti jellegéből egészen kivetkőztették a folyót. Elszélesedésre hajlamossá, zátonyossá vált. Jelentősége a fiumei kereskedelmi út megrövidítésében volt. 9. A Mura Ausztriában Gráctól a magyar határig két kőpart közé szoríttatott. Hordalékát ezért fokozott mennyiségben zúdította át hozzánk. Számos község belterületét is elsöpréssel fenyegette. Árvizei ellen csak az osztrák szakaszhoz kapcsolódó szabályozással végezhettünk. 10. A Száva volt hazánk második legbővebb vizű folyója. Akadályokat csak a Bosna és Drina hordaléka gördített a hajózás elé. Egyébként oly rendes, szabályos mederben folyik, mintha mesterséges csatorna volna. A Száva ha józhatóságának igazi nagy jelentőséget a vukovár—samaci csatorna kiépítése adta volna meg. 11. A hajózás fellendítésének velejárója a téli kikötőkről való gondoskodás. A folyók mellékágainak elzárásával alkalmas kikötőhelyek önként adódtak. 11. Közérdekű öntözőesatornák. Az ármenetesítéssel és lecsapolással nincsen befejezve a talajjavítás. A művelhetővé tett alföldi talaj megkívánja kellő időben a megfelelő nedvességet, melyet öntözéssel kívántak biztosítani, tgy vetődöt fel az öntöző csatornák létesítésének gondolata. A sikeres öntözésnek három tényezője, az éghajlat, a víz és talaj megfelelő az Alföldön. Hogy folyóink öntöző csatornák létesítésére mennyire alkalmasak, erre nézve utalok a magyar béketárgyalások alkalmával tett szakszerű előterjesztések adataira. 16 8 Ezekre az Alföld öntözése cím alatt még kitérek. Magyarország mezőgazdasági kultúrájának emelése öntözőcsatornák létesítésével különösen az Alföldön kívánatos. Az igényesebb és jövedelmezőbb mezőgazdasági termények nem szolgáltathatók ki egészen szélsőséges éghajlatunk szeszélyének. Ilyen és hasonló meggondolások vezették az intéző köröket arra, hogy a közérdekű öntöző csatornák létesítéséről törvényes úton gondoskodjanak. E célból az 1900. évi XXX. t. c. felhatalmazza a földmívelésügyi minisztert, hogy „magaíee M agy a r béketárgyalások. Jelentés II. r. Bpest, 1921.
