Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - VI. Pogonyi György: A Duna és Tisza magyarországi szakaszán 1928/29. évek telén előállott jégviszonyok
A DUNA ÉS TISZA MAGTARORSZÁGI SZAKASZÁN 1928/29. ÉVEK TELÉN ELŐÁLLOTT JÉGVISZONYOK. írta: POGONYI GYÖRGY. Az 1928/29. évi abnormálisan hideg tél évtizedek óta nem látott súlyos helyzetet teremtett a Dunán. A följegyzések szerint 1876-ik évben volt hasonló helyzet. A dunai szabályozási művek tökéletessége és az időjárás igen kedvező alakulása következtében azonban az idei téli jég korántsem okozott oly mérhetetlen nagy károkat, mint az 1876. évi. A Duna felső (osztrák, bajor) szakaszán a Duna és mellékfolyóinak völgyében leesett abnormis vastagságú hóréteg (különösen az Inn felső folyásán és a Dunamedence északi völgyében) a hosszú és kegyetlen hideg folytán előállott jégréteg vastagsága, valamint a vízállás igen alacsony volta, mind oly aggasztó körülmény volt, hogy egy hirtelenül beállott meleg idő esetén súlyos árvíz veszedelem állhatott volna elő. A veszélyt azonban az időjárás kedvező alakulása szerencsésen elhárította. Ugyanis heteken keresztül az időjárás olyan volt, hogy a nappali erős fölmelegedést éjjeli fagy követte. Ez az időjárás lehetővé tette, hogy a hórétegek mindenütt lassan olvadtak el, a Duna medre igen lassan áradt, a néhol 60 cm vastagságú jég meggyengült s így a képződött torlaszok sem tudtak a víznyomásnak sokáig ellenállani. így a jég megindulása alkalmával képződött jégtorlaszok Nagymaros és környékét kivéve seholsem tudtak magasabb árvizet okozni, mint az eddig észleltek. A Tiszán az idei jéglevonulás normális volt, de itt is föltétlenül az a szerencsés időjárási állapot játszott közre, hogy a hosszabb időn át az erős nappali fölmelegedést éjjeli fagyok követték, aminek következtében a hó lassan olvadt el, a jég pedig, mely ugyanolyan vastagságé volt, mint a Dunán, meggyengült és így erősebb torlaszok nem képződtek. Szerencsés körülmény volt az is, hogy a Dunán előbb indult meg a jégzajlás, mint a Tiszán és, hogy a Tisza mellékfolyóin viszont később indult meg a jéglevonulás, mint a Tiszán. Ezután az általános jellemzés után áttérünk a Duna és a Tisza magyarországi szakaszán előállott jég viszonyoknak ismertetésére. I. Jéglevonulási viszonyok a Dunán. A jég a Dunán az elmúlt télen először 1928. év december hó 22-én jelentkezett Dunaremetétől Budapestig s 1929 január hó 15-én már az egész magyar Dunaszakaszon — Oroszvár és Mohács között — zajlott. Ezen a napon Baján és Mohácson a jég már meg is állott. 1929 január hó 17-ón a jég már Mohácstól Paksig állt, az e fölötti magyar szakaszon pedig még erősen zajlott. Az álló jég vastagsága akkor 11 —13 cm volt. Azajlás és a Paks—Mohács közötti álló jég alacsony, 2—3 hydrográdos 1 vízállásnál 1 A folyók bármelyik helyén eddig ismert legnagyobb és legkisebb vízállás-különbségnek, vagyis másszóval a helyi vízjátéknak tizedrésze egy hydrográd (decigrád).
