Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése
l) V lóerős motorra van szükségünk. Ennek 60 napos üzeme a mai árviszonyok mellett kereken 75 millió koronába kerülne. De ha figyelembe vesszük azt is, hogy a Tisza árvizei 10 év alatt 5—6 ízben fölöslegessé teszik a szivattyúzást, akkor a fenti összeg 50%-át véve számításba, az évi átlagos szivattyúzási költség 37.5 millió K. Ezzel szemben a tógazdaság 1000 K. vízbér mellett csak évi 10 millió koronát fizetne, vagyis az öntöző csatorna létesítése a vízbeszerzés költségét csaknem negyedére redukálja. A belső berendezés költsége mindenkép megvan, de az öntöző-csatornánál kisebb, mert a szivattyú-telep és az ehhez tartozó gépi berendezés költsége elesik, s azonkívül a vízbevezető csatorna is rövidebb lesz, mint a Tiszából való közvetlen vízkivételnél. Egy 20,000 kat. holdas öntözés körülbelül annyi vizet igényel, mint egy 10,000 holdas tógazdaság. Azonban itt állandó szivattyúzás szükséges, mert az árvizek segítő hatása elmarad, vagyis teljes 75 milliós szivattyúzási költséggel kell számolnunk. Ezzel szemben a vízbér csak 20 millió K., vagyis a közel négyszeres megtakarítás itt is érvényesülne. A nagy alföldi öntöző-csatorna teljesen megváltoztatná a Tisza balpartjának kultúráját. A 240,000 kat. holdas terület a régi Magyarország egyik leggyérebben lakott területe volt s az 1910. évi népszámlálás szerint négyzetkilométerenként csupán 37.2 a lélekszáma. Ezzel szemben régi Magyarország 282.900 Km. á területén az átlagos lélekszám 64.6 volt. A Hortobágy-vidéknél ritkább népességűek csupán egyes erdélyi vármegyék voltak, azonban ezeknél a magas hegységek nagy kiterjedése okozta a ritka népességet. С sonka-Magyarország 91.114 Km 2-nyi területén átlagosan Km 2-enként mintegy 84 lélek él. A hasznavehetetlen szikesek közé mintegy 20% jó minőségű föld van beékelve, mely szántás-vetésre minden különösebb javítás nélkül is alkalmas, de a jelenlegi külterjes gazdasági rendszer nem engedi, hogy e területek ilvmódon legyenek kihasználhatók. Az öntözéssel kapcsolatban a mai legelő területeken intenzív mezőgazdasági kultúra venné kezdetét s amellett a jobb minőségű területek telepítés céljaira volnának kihasználhatók. A telepes rendes mezőgazdaságot űzne, de emellett munkaerőt szolgáltatna az intenzív mezőgazdasági üzemekhez. 48,000 kat. holdon 16—20.000 család volna letelepíthető 2—3 holdas kat. parcellákon. A vízgazdaságok berendezése mezőgazdasági ipari üzemek létesítését vonná maga után. A halastó-gazdaságokkal kapcsolatban halkonzerv-gyárak, a zöldségtermeléssel zöldség- és gyümölcskonzerv-gyárak felállítása volna kapcsolatos. Úgy a hal, mint a zöldségféle romlandó árú. azonfelül a zöldségfélének csak addig van jó piaci ára, míg kevés kerül belőle eladásra s így jól berendezett üzemnél csak addig dobható piacra, míg az árak nem esnek túlságosan. Mihelyt beáll a főidény s tömeges termelés mutatkozik, a konzervgyár veszi át a terményeket, melyek a termelési évad múltával mint konzervek nemcsak jó áron értékesíthetők, sőt exportképesek is. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a tiszamenti területeken sikerül a rizstermelés is- Tudjuk, hogy Bácskában eredményes rizstermelés lehetséges. Mint fejtegetéseink elején rámutattunk, a Hortobágy-vidék és a Bácska éghajlata között csak pár tized Celsius fok az eltérés s ez nem oly nagy különbség, mely ab ovo arra mutatna, hogy a Tisza-vidéken nem lehetne rizst termelni. Borsod vármegyében különben már történt is ily irányú kísérlet.
