Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - III. Trummer Árpád: Az Alföld öntözése

l) V lóerős motorra van szükségünk. Ennek 60 napos üzeme a mai árviszonyok mellett kereken 75 millió koronába kerülne. De ha figyelembe vesszük azt is, hogy a Tisza árvizei 10 év alatt 5—6 ízben fölöslegessé teszik a szivattyúzást, akkor a fenti összeg 50%-át véve számításba, az évi átlagos szivattyúzási költ­ség 37.5 millió K. Ezzel szemben a tógazdaság 1000 K. vízbér mellett csak évi 10 millió koronát fizetne, vagyis az öntöző csatorna létesítése a vízbeszer­zés költségét csaknem negyedére redukálja. A belső berendezés költsége min­denkép megvan, de az öntöző-csatornánál kisebb, mert a szivattyú-telep és az ehhez tartozó gépi berendezés költsége elesik, s azonkívül a vízbevezető csa­torna is rövidebb lesz, mint a Tiszából való közvetlen vízkivételnél. Egy 20,000 kat. holdas öntözés körülbelül annyi vizet igényel, mint egy 10,000 holdas tógazdaság. Azonban itt állandó szivattyúzás szükséges, mert az árvizek segítő hatása elmarad, vagyis teljes 75 milliós szivattyúzási költség­gel kell számolnunk. Ezzel szemben a vízbér csak 20 millió K., vagyis a közel négyszeres megtakarítás itt is érvényesülne. A nagy alföldi öntöző-csatorna teljesen megváltoztatná a Tisza balpart­jának kultúráját. A 240,000 kat. holdas terület a régi Magyarország egyik leg­gyérebben lakott területe volt s az 1910. évi népszámlálás szerint négyzetkilo­méterenként csupán 37.2 a lélekszáma. Ezzel szemben régi Magyarország 282.900 Km. á területén az átlagos lélekszám 64.6 volt. A Hortobágy-vidéknél ritkább népességűek csupán egyes erdélyi vármegyék voltak, azonban ezeknél a magas hegységek nagy kiterjedése okozta a ritka népességet. С sonka-Magyar­ország 91.114 Km 2-nyi területén átlagosan Km 2-enként mintegy 84 lélek él. A hasznavehetetlen szikesek közé mintegy 20% jó minőségű föld van beékelve, mely szántás-vetésre minden különösebb javítás nélkül is alkalmas, de a jelenlegi külterjes gazdasági rendszer nem engedi, hogy e területek ilv­módon legyenek kihasználhatók. Az öntözéssel kapcsolatban a mai legelő terü­leteken intenzív mezőgazdasági kultúra venné kezdetét s amellett a jobb minő­ségű területek telepítés céljaira volnának kihasználhatók. A telepes rendes mezőgazdaságot űzne, de emellett munkaerőt szolgáltatna az intenzív mező­gazdasági üzemekhez. 48,000 kat. holdon 16—20.000 család volna letelepíthető 2—3 holdas kat. parcellákon. A vízgazdaságok berendezése mezőgazdasági ipari üzemek létesítését vonná maga után. A halastó-gazdaságokkal kapcsolatban halkonzerv-gyárak, a zöld­ségtermeléssel zöldség- és gyümölcskonzerv-gyárak felállítása volna kapcsolatos. Úgy a hal, mint a zöldségféle romlandó árú. azonfelül a zöldségfélének csak addig van jó piaci ára, míg kevés kerül belőle eladásra s így jól berendezett üzemnél csak addig dobható piacra, míg az árak nem esnek túlságosan. Mihelyt beáll a főidény s tömeges termelés mutatkozik, a konzervgyár veszi át a ter­ményeket, melyek a termelési évad múltával mint konzervek nemcsak jó áron értékesíthetők, sőt exportképesek is. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a tiszamenti területeken sikerül a rizs­termelés is- Tudjuk, hogy Bácskában eredményes rizstermelés lehetsé­ges. Mint fejtegetéseink elején rámutattunk, a Hortobágy-vidék és a Bácska éghajlata között csak pár tized Celsius fok az eltérés s ez nem oly nagy különbség, mely ab ovo arra mutatna, hogy a Tisza-vidéken nem lehetne rizst termelni. Borsod vármegyében különben már történt is ily irányú kísérlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom