Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - IV. Sajó Elemér: A budapesti kereskedelmi kikötő munkálatai

2» A vámmentes kikötő első medencéjében (az I. sz. rajzon if-val jelölve) az északi oldalon (függőleges partfal mögött) egy 50,000 tonnás gabona-siló (elevátor) és mintegy 10,000 m

2 alapterületű árúhangár építése van tervbe véve. A déli oldalon rézsüs partburkolat van tervezve, darukkal, ömlesztett anyagok átrakására. A vámmentes kikötőben egyes előkészítő munkák — egyelőre állami házikezelésben — már 1922 augusztustól kezdve folyamatban vannak. így a medence bejáratában jelenleg egy állami és egy vállalati kotrógarnitura dolgozik, a medence belső részén pedig egy állami szárazkotró-felszerelés, mely az anyagot mozdonyokkal a petróleumkikötő körüli feltöltésekbe szállítja. Megkezdették a függőleges parttal építését is vasszádfalas (Larssen) körülzárás segélyével. A medence, melynek földmunkája mintegy 1,200.000 m

s-re rúg, 3—4 év múlva készülne el. A vámmentes kikötővel kapcsolatban meglehetősen nagyarányú magasépítkezések is folyamatban vannak. Ugyanis a vámmentes kikötő területén fekszik Csepel községnek egyik része, az ú. n. csepeli Újtelep. Itt 80 házat már kisajátított az állam ; a mai súlyos lakásviszonyok mellett azonban a lakókat csakis úgy képes kitelepíteni, ha azok részére új házakat épít. Ezért Csepel községtől délre egy egész új telep épül. Itt 10 ház, összesen 28 lakással már jelentékeny részében készen van. Küszöbön áll az útban levő házak egy részének lebontása ós áthelyezése is. Elkészült az összekötő vasúti hídtól a petróleumkikötőig terjedő részen (a Nagyduna mentén) az árvízi védővonal megerősítése, mely a februári nagy árvizet baj nélkül állotta ki. De a régi gubacsi elzárás lebontása előtt ezt a védővonalat még jobban meg kell erősíteni, mert akkor már nemcsak a felső szigetcsúcsot, hanem már az 56 km hosszú egész Csepelszigetet fogja védeni. Mindezek a munkálatok természetesen óriási arányú kisajátításokat vonnak maguk után. A gubacsi gát alatti szakaszon a duzzasztott víz a régi Dunamedernek az 1876. évi elzárás után szárazon maradt szigeteit, zátonyait és részben a partokat is elborítja. Ezért a gubacsi gáttól lefelé egyelőre Ráczkevéig (34 km hosszban) folyamatban van a partoknak és a medernek a kisajátítása. A sok ezer tulajdonossal szemben folyamatban levő kisajátítási munkálatok már mintegy 3000 kat. holdra terjednek ki. Az egyelőre Ráczkevéig (később valószínűleg az alsó torkolatig, Tassig) terjedő duzzasztott víz a majosháza—ráczkevei szakaszon már eléri a partokat, sőt a környező területeknek egy részét is. Ebből kifolyólag Ráczkeve felett meglehetős terjedelmű belvízrendezési-, partbiztosítási- és kártalanítási munkálatok vannak folyamatban. A belvizek ideiglenes átemelésére Ráczkevén egy kis szivattyútelep készült. Mint a fentiekből látható, az összes munkálatok — a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági viszonyokhoz képest — aránylag nagy lendülettel, intenzív módon folynak. Egyetlenegy munkacsoport van, amelyet még nem sikerült lendületbe hozni: az a vízerőnek az ügye. Igaz, hogy ez az igen nagy tőkebefektetést igénylő kérdés a mai súlyos viszonyok mellett nagyon nehezen oldható meg. így tehát a Kvassay-zsilip mellett tervezett vízerőtelepes táplálózsiiipnek már 1912-ben kiemelt alapgödre még most is feltárva áll úgy, amint az 1912. év decemberében — akkor adminisztratív természetű nehézségek miatt — abban maradt. Az előadottakból kitűnik az is, hogy az egész tervben még egy rendkívül fontos kérdés vár megoldásra : ez az opciónak és a francia érdekeltségnek az ügye, illetőleg az új vámmentes kikötőnek az ág balpartján készülő fővárosi kikötőrészekhez való viszonya. Lényeges, hogy a bal- és jobbparti kikötőrészek egymást