Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - V. Apró közlemények

Általában a vasat kicsapó talajokban az alagcsövező kultúrmérnöknek arra kell törekednie, hogy a vizet lehető gyorsan le- és kivezesse a rendszerből, vagyis lehetően kisterjedelmű rendszereket alkalmazzon és ettől csak ott térjen el, hol a rendszer forrásokat vesz magába és az állandó öblítő vízfolyás biztosítva van. Ahol ez nem lehetséges, ott lehető nagyméretű és figyelő aknákkal megszakított gyűjtők fektetendők, mely aknákból a csövek többtagú drót vagy lánczkefékkel tisztíthatók. Becker Ádám kartársam szerint (Vízügyi közlemények 1913. II. évfolyam 128. oldal) Bars vármegyében Vépi Vogronics Ödön nyitraszegi alagcsövezett birtokán a IV. számú táblában, melynek talajvize erősen vastartalmú, à főgyűjtőben pótlóan iszapoló aknákat iktattak be, amelyeket évenként legalább kétszer tisztogatnak. • A fentemlített szentkatolnai birtokon a gyűjtőkbe betonaknákat iktattunk, melyeknek lefolyása szeleppel elzárható és amelyekből a víz a rendszerbe viszszaduzzasztható és a szelep nyitásával gyorsan lebocsátható és ilyen úton a rendszer bármikor alaposan öblíthető. A brassói, vasat kicsapó czukorgyári alagcsövezett répaföldeknél tapasztaltuk továbbá, hogy a csőszájakhoz az állatok behatolása ellen nem szabad szilárd rostélyt alkalmazni, hanem csakis könnyen felemelhetőt, mert a szilárd rostélyhoz igen könnyen tapad a vasoxyd és azt hamar eldugja és így kisebb mértékű lecsapódásoknál is okozója lehet a csövek eldugulásának. Miután nemcsak hazánk erdélyi részében, de a felvidéken is gyakoriak a vasat kicsapó talajok, ezek alagcsövezése gondos összehasonlító megfigyeléstárgyává teendő. Nagy Béla.