Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

63 natba kell venni a hajóút teljes kihasználását akadályozó szirtek és sziklapadok •eltávolítását, hogy az orsovai 0 vízállásnál a —2 méter mélységű bemerülhetése a hajóknak az egész szakaszon elérhető legyen. Addig, míg e munkálatok foganatosítva nem lesznek, a Vaskapunál újabb berendezésekre szükség nincsen. Amint azonban az Alduna forgalma eléri, sőt meghaladja az évenkénti 3—4 millió tonnát és még további jelentékeny növekedésre van kilátás: gondoskodni kell arról, hogy úgy a Vaskapunál, mint az ómoldova-orsovai zuhatagos szakaszon az egyvágányú víziútnak kétvágányú víziúttá való átalakításához, a munkálatok folyamatba tétessenek, mert végrehajtásuk legalább is 10 évet fog igénybe venni. Ezeknek a munkálatoknak a megindítása akkor válik aktuálissá,' ha a Duna— Majna-csatorna megépítése, vagyis a Dunának a Rajnával való összeköttetése valósággá válik. A Duna—Majna-csatorna megépítésével az első öt évi forgalmat 5 millió tonnára, a következő öt évit fokozatosan 10 millió tonnára előirányozta az ide vonatkozó bajor törvény, megépítését pedig 8—10 évre tette kilátásba. A Duna—Odera-csatorna kezdeti forgalmát 4 millió tonnára számította ki az osztrák kormány, mely forgalom az Elbe és Visztula felé való összeköttetéssel ugyancsak 10 millió tonnára fogna emelkedni. Ennek a forgalomnak jelentékeny része fog a Kelet felé irányulni. Magának a Balkánnak szénszükséglete, mit ezideig jobbára Anglia fedezett, 3 millió tonnát tesz ki, melynek lebonyolítása jövőben legnagyobbrészben a Dunán van tervbe véve. Mindezek szerint az új dunai munkálatok belátható időn belül aktuálissá fognak válni. A kérdés maga pedig olyképen volna megoldandó, hogy annak segélyével mindazok a nehézségek, melyek ma ott fennállanak, eliminálhatók legyenek. Nevezetesen a mai víziút érintetlen hagyása mellett a bal- vagyis a magyar parton minden egyes zuhatagnál külön hajózó csatorna volna építendő megfelelő kamarazsilipekkel, hol az előálló vízesés ezenkívül turbinák hajtására volna felhasználható. Az idevonatkozó általános tervek és költségvetés alapján mindezek a munkálatok 300 millió koronán belül volnának végrehajthatók és emellett jelentékeny, legalább is 40,000 lóerő is volna nyerhető. Ezeknek a zsilipes csatornáknak ezenfelül olyképen kellene épülniök, hogy a mai 2 m-es hajózással szemben a 3 m mély bemerülésű hajózást is megvalósítsák miért is a csatornák fenekének legalább is 3-5 т. mélységre kell megépülniük. Azáltal, hogy két csatorna lesz egymás mellett, az egyik a mai nyilt csatorna orsovai —2 m, a másik zsilipes csatorna orsovai —3'5 m mélységben : eléretik az hogy a 2 m mélyen merülő hajók a mai régi úton, a —3 m-re merülök pedig az új úton haladhatnak, sőt a fölfelé törekvő, sekélyebben gázló hajók is, hogy ne kelljen a nagy sebességgel és forgatagokkal megküzdeniök — ezen az új úton járhatnak. A másik hasonlóan helyt álló megoldás abban állana, hogy az oldal csatornák hosszú nyilt csatornákként képeztetnének ki, melyekben a víz sebessege nem haladná meg a 2—2-5 m-t, a zsilipek pedig az egész szélességében elzárandó Duna medrébe épülnének a vízerő telepek mellé. Ebben az esetben a nyerhető vízerő sokszorosan megnövelhető. Évi 10 millió tonnaforgalomnak az érvényben levő tarifák mellett 18 millió