Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

170. A német víziútakra vonatkozó adatok igazolják azt, hogy belvízi útjainkon az ez időszerinti kikötő ós rakodó berendeaések mellett nagyobb arányú forgalom nem is fejlődhetett. A német belvízi kikötők és rakodóik igazolják, hogy a nagyhajózásra alkalmas víziútak mellett a forgalom fejlődésének első feltétele a kor színvonalán álló forgalmi berendezések létesítése s mindenütt, ahol ezekről idejekorán gondoskodtak, azokat a szükséghez képest kiegészítették, ott a forgalom is rendszeresen fejlődött, ahol azonban minderről gondoskodás nem történt, a forgalom sem fejlődhetett, sőt elterelődve alkalmasabb helyekre, visszaesés állott be. A német belhajózás adatai igazolják még azt a körülményt is, hogy a víziútak és alkalmas ipari kikötők nagy mértékben előmozdítják ipartelepek keletkezését, mint láttuk Mannheim városánál. Ezt észlelhetjük Frankfurt városánál, mely város új kikötője létesítésének nagy költségeit a kikötői területek várható értékesítése útján szándékozik megtéríttetni. A létesített ipari kikötők elkészültük után azonnal lendületnek indultak, így Crefeld rajnai kikötőben csak kiépítésével egyidőben 13, Neus kikötőben 43, Mannheim kikötőben 50 stb. ipartelep létesült, melyek száma állandóan növekedett. Hogy mit képviselnek ezek a létesítmények a nemzeti vagyon szempontjából, azt bővebben nem kell fejtegetni. A német belvízi kikötők legtöbbjénél megfigyelhetjük azt a körülményt, hogy eredeti kezdeti méreteik és berendezéseik megvetették a forgalom alapját, melyen az kifejlődhetett, illetőleg az ipari fejlődós megindulhatott, de ezen berendezések azután állandóan lépést tartottak a forgalommal, idejekorán gondoskodtak a kikötők és rakodók legtöbbjénél a kellő bővítés és kiegészítésről, nehogy ezek hiánya miatt a forgalom egészséges továbbfejlődéíében megakadás, esetleg visszaesés álljon be, amint azt Berlin város víziforgalmának átmeneti sülyedése tanúsítja, s mely hátrányos helyzeten iparkodtak is modern berendezésekkel sürgősen segíteni.' Frankfurt és még számos német város, melyeknek avultabb berendezésű régi kikötője és rakodója elérte teljesítőképességének határát, sietett ezen körülmény hátrányainak elejét venni s új kikötőket és modern berendezéseket létesíteni. A Duna melletti Regensburg város alig 8 éves kikötőjének forgalma, a dunai hajózás felső pontján, az osztrák és bajor Duna hajózási nehézségei daczára erősen fejlődik, s már eredeti méreteinek bővítésén gondolkoznak. Ugyanily irányú törekvést láthatunk Lajtán túli szomszédságunkban is, hol Bécs városa egyelőre a freudenaui kikötő és a nagy dunamenti rakodók beren-. dezéseinek modern és sürgős fejlesztésével, a bécsi Duna-csatornának kereskedelmi és téli kikötővé való átalakításával készül a dunai forgalomból magának minél nagyobb részt biztosítani. Nem is említve a Dunának Budapest feletti idegen szakaszai mentén fekvő egyéb városok azonos törekvéseit, hogy a dunai forgalomból maguknak megfelelő részt lekössenek, Regensburg és Bécs városoknak már is jelentős s erős lépésekkel haladó szerepe a dunai forgalomban figyelmeztető lehet számunkra, hogy okulva a német belvíziutak tapasztalati adatain, — saját hajózó útjaink czéltudatos és fokozatos tovább fejlesztése mellett — késedelem nélkül kezdjük meg és pedig első sorban fővárosunk kereskedelmi ós ipari kikötőinek és rakodó beren-