Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

158. A Schwinge hajózó hossza 6-2 km, alsó részén a liajók terhelése 560 tonna, felső részén 80 tonna. к A Liihe hajózó hossza 12-0 lem. Hajók terhelése 100 t. Az Este hajózó hossza 12-5 km. Hajók terhelése 125 t. Az Alster hajózó hossza 13 3 km. Az Ilmenau hajózó hossza 28.5 km, csatornázott 2 zsilippel, hajóterhelés 220 t. A Jetzel hajózó hossza 46'5 km, csatornázott 1 zsilippel, terhelés nagyvíznél 300 t, kisvíznél 20 t. A Havel és Spreet külön ismertetjük. A Saale-folyón, torkolatától Halle városáig 103-6 km hosszában láncz- és gőzhajózás van, 400 tonna terheléssel, Halletől az Unstrut-folyó beömléséig 71 km hosszban csatornázott 11 zsilippel (49-30—5 60 m). Hajók 180 tonna terhelésűek. Az Unstrut folytatása a Saale-folyónak, 12 zsilippel csatornázott hossza 71 km, hajók terhelése 180 t. A Trave-folyó — lübecki öböl és Lübeck város közötti — 24 km hosszú szakaszának folytatását képezi az Elbe—Trave-csatorna. A Warnov-folyó Rostocktól 56 km hosszban hajózható, itt csatlakozik hozzá a 15 km hosszban csatornázott Nebel. Hajók terhelése 200 tonna. Az Elbe—Trave-csatorna összeköti az Elbe folyót a keleti tengerrel és szolgálja az elbe—lübecki forgalmat. Hossza 67 km, a kamarazsilipek száma 7. melyek méretei 80-0—120 — 2-5 m: a csatorna a legnagyobb Elbe-hajókkal járható. A csatorna mai állapotában 1896—1900. években épült, a régi kisméretű hajózó csatornát 500 éven át használták. Az Elbe—Trave-csatorna teljesítőképessége 6 milfló tonna, építette Lübeck városa Porosz hozzájárulással. Lübeck városa nehezen klizd a keleti tengeri kereskedelmi helyzetéért Hamburggal. A Vilmos császár-csatorna összeköti az északi tengert a keleti tengerrel, 1896. évben adták át a forgalomnak. 120—20 m méretű hajók járhattak rajta. A-forgalom 10 év alatt oly mértékben növekedett, hogy 1907. évben törvény • útján intézkedtek a kibővítéséről, mely munkálatok 1909—1914. évben végeztettek. A csatorna hossza 98 km, vízmélysége 11.0 m, fenékszélessége 44 ín,'zsilipméretek 300-0—45-0—13-8 m; kanyarulatok sugarai 1600—6000 m. Az Beider-folyóbeli víziút csatlakozik a Vilmos császár-csatornához, három szakaszból áll: 1. torkolati szaküsza, külső Eider 40 km hosszú 2-5 vízmélységgel, 2. alsó Eider 100-5 km hosszú 23 m vízmélységgel, 3. felső Eider vagyis Hafen a Vilmos császár-csatornához csatlakozó 3-8 km hosszú szakasz 5 m vízmélységgel. Rendsburg városánál van a zsilip, mely az alsó és felső Eidert összeköti. Schleswig tartomány keleti tengerpartja mentén 15 rendbeli 2—45 km % hosszú természetes víziút van, amelyek 100 — 2000 tonna terhelésű hajók forgalmára alkalmasak. 5. Az Odera-völgyi víziútak. • Az Odera Osztrák-Sziléziában ered, Oderbergtől kezdve tartozik a német birodalomhoz. Hajózási szempontból megkülönböztetik az alsó és felső Oderát, előbbi a Stettin és a Haff-torkolat közötti 32-7 km, utóbbi a Stettin—Ratibor közötti 682 km hosszú szakasz. Az Odera tengeri torkolata Svinemündenél van ß, Haffba való torkolattól 35-5 km-re északra, ezen szakasz 12.000 tonnás, a Haff-torkolat és Stettin közötti Odera-szakasz pedig 4000 tonnás hajókkal járható. A Stettin