Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - IV. Réthly Antal: A párolgás nagysága 1916-ban Magyarországon
324' faházikóban és így teljesen azonos az itteni felállítás a Budapest—kőbányai, a «Meteorológiai Intézeti» és az «Ampelológiai Intézeti» műszer felállításokkal. Állomásaink közül az oláh betörés következtében szeptember havában Alsógáldon és Dicsöszentmártonban a megfigyelések szüneteltek, mert az észlelőknek be kellett vonulniok csapattesteikhez. Bürkösön az észlelőnk egész családjával kénytelen volt elmenekülni. Oörgényszentimrén a betört oláhok csapatainkkal összeütköztek és ennek következtében az itteni meteorológiai állomás nagyrészt a háború áldozatává vált, a miért is 1917 elejéig, az állomásnak ujjászervezéseig, az észleléseknek szünetelniök kellett. Ménesen és Kecskeméten az észlelő személyében történt változás, és emiatt három hónap megfigyelései hiányzottak, illetve oly hiányosak voltak, hogy csak számítás útján nyert adatokkal voltak az észlelések pótolhatók. Végül Vadászerdő állomáson májusig megfelelő munkaerő hiányában ugyancsak szüneteltek az észlelések, tavaszszal pedig a műszerpark nagy része víz alatt állott. Az elmúlt év párolgási viszonyait illetően első sorban a táblázatunkra utalunk. Az évi összeg legnagyobb Ménesen volt, azaz 971-8 mm, míg második helyen áll a közeli Csála (Arad mellett) 883-7 mm-rel, ezek után jön lapolcza és Portoré 812 mm körüli párolgással. Ezeken a helyeken a több évi átlagos mennyiségnél 1M02 illetve 11 wm-rel volt nagyobb a párolgás. Az elmúlt megfigyelési időszakra visszatekintve Csalán az 1916-iki évinél nagyobb párolgási mennyiségek 1903 (921 mm) és 1904-ben (1041 mm) voltak ; Ménesen 1905-ben (1050 mm), lapolczán pedig 1905., 1907., 1908., sőt még 1911-ben is. Legkisebb volt a párolgás nagysága Kisiblyén 261'14 mm, lemesvárott 266'1 mm és Szerepen 312-2, valamint Lipótujváron 329-6 mm-re}. A sok évi átlagokhoz viszonyítva Kisiblyén —16, Szerepen —149 és Lipótujváron —49 w m-rel volt kevesebb az elpárolgás. Az egyes hónapok közül a legtöbb helyen augusztusban volt a havi összeg a legnagyobb. Az Alföldön Ménesen 147-5, Kecskeméten 145-1, a Dunántulon Tapolczán 137-9 mm mutatják az abszolút maximumokat, míg júliusban ugyancsak Ménes áll első helyen 128-0 mwi-rel. Az erdélyi állomások közül Dicsőszentmárton, Szabéd és Oörgényszentimrén júniusban esett a párolgás l'iavi maximuma, u. i. 1916 júniusa Erdélyben rendkívüi szárazságával tünt ki. A párolgás legkisebb havi összege januáriusra esett (14 helyen), februáriusban (7 helyen), míg egy-két helyen az év utolsó két hónapjában volt legkisebb a párolgás. Az abszolút minimum Kisiblyén januáriusban 5'4 mm és Szerepen 5'8 mm volt. A tengerparti állomások közül kiemelendő, hogy úgy Zenggben, mint Portoréban és Fiúméban november havában jóval nagyobb volt a párolgás, mint októberben. Bár a november esőben jóval gazdagabb volt, novemberben a párolgást erősen fokozták a jóval élénkebb, sőt viharos bóra szelek, míg októberben gyakran volt felette párás, siroccoszerű szél, a mi épen nem kedvező a párolgásra. A párolgás évi menetét a normálishoz viszonyítva a II. táblázat adatai szemléltetik. Itt látjuk Ménes, Csála, Tarczal, Pozsony és Tapolcza állomásokról egybevetve, hogy az egyes hónapokban milyen volt e párolgás értékének eltérése a sok évi átlagtól. Erdélyi állomást ebből a szempontból nem vehettünk igénybe, mert ott eddigelé csak rövid néhány évi megfigyeléssel rendelkező sorozataink vannak.
