Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

24 A fentebbi rajzból látható, hogy a nagy légnyomás a tengeren és Európa nyugati partjain, a kis légnyomás Oroszország belsejében helyezkedett el. Máskor a depressiók igen mozgékonyak, gyorsan változtatják helyüket, 1913 július havábanr sőt jó részben augusztusban is a depressio helyét alig változtatta, ennek hatása alatt nálunk folyton esett az eső. Az elmúlt 43 év, illetőleg a meteorológiai intézet felállítása (1870) óta. volt ugyan több olyan nyár, mikor helyenkint nagyobb volt a csapadék, de ezek a nagy lecsapódások kicsiny területet öntöztek meg, de az 1912 szeptemberi és az 1913 júliusi esőzések az országnak több mint felére kiterjedtek. Ezeket a lecsapódásokat a nagyságon kívül a tartósság és egyetemlegesség jellemzi. • Mióta az időjárást Magyarországon észlelik (1782 (Ha), nem volt olyan liüvös szeptember és olyan hűvös július egy évben sem mint 1912. illetőleg 1913. évben. A verőfényes Alföldön 1913 július havában nem volt egyetlen teljesen derült nap sem, sőt négy napon egyáltalában nem sütött ki a nap. Százharmincz-százharminczöt évben egyetlen egyszer mutatkozó jelenségről azért a fentebbieken kívül még néhány adatot e helyen is feljegyzünk. Budapesten az 1912. évi szeptember havi hőmérsékletnek középértéke 116 Celsius fok, a normális 16-5°, az eltérés — 4"9°. Ugyancsak ott 1913. év július havi hőmérsékletének középértéke 18-4°, a normális 21-8°, az eltérés — 3'4

0. Magyarcsékén a Fekete Körös vízgyűjtőjén 1913 június 30-tól július 14-ig a hőmérséklet közepe reggel 15-7°, délben 20°, este 15-3°. Ugyanott az esti és a reggeli órákban a hőmérséklet 8 — 12 Celsius fokra is leszállott és délben egy napon sem emelkedett a 25° fölé. Berettyóújfaluban 1913 júl. 1—15-ig reggeli 7 órakor a hőmérséklet 12—18°között ingadozott, ennek átlaga pedig 16'4° volt. Margittán ugyancsak júl. 1—15-ig reggel a hőmérséklet 8—20° között ingadozott, az átlag pedig 14'5° volt. A Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjében 1913 július havában legnagyobb volt a lecsapódás a Sebes Körös és Fekete Körös vízválasztójához közel a Sebes Körös Jádpatakának völgyében (Lupulujvölgy). A havi lecsapódás összege 411 mm, közte júl. 1-én 71 mm-es és júl 9-én 78 mm-es 24 órai lecsapódás. A havi csapadékösszeg a 250 mm-t meghaladja Bethlentelep (Sólyomkő), Remetelórév, Huta (sebes körösi), Bondoraszó, Runcu Arsz havas, Vasaskőfalva (fekete körösi) és Gaina (fehér körösi) állomásokon. Menyháza már jóval kevesebb csapadékot (216 mm) kapott, úgyszintén a Fehér Körös legfelső erdélyi medenczéjében is kisebb volt a lecsapódás (110—180 mm). A Fekete, Sebes Körös és a Berettyó dombvidékén a lecsapódás havi összege 150—180 mm. A Fehéj- Körösön sokkal veszélyesebb volt a helyzet 1915. év márczius havában. A hónap közepén az Északkeleti tengerről a Fekete tenger felé tartó délkeleti depressio nyomában valósággal második tél keletkezett erős lecsapódásokkal és nagy hóviharral. A lecsapódás tetőpontját márcz. 15—20 és ápril 10 15 között érte el. Az 1915. évi márcziusi árvizet közvetetlenül megelőző lecsapódások nem voltak nagyok, de a hegyekben különösen pedig a Fehér Körös forrásvidékén sok volt a hó. A hó április középéig megfogyatkozott ugyan, de az áprilisi nagyobb esőzések nyomában a folyók erősen feláradtak. Az áprilisi esőzéseknek a menete