Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - III. Amman Arzén: Vágszabályozás Ruttka község határában

132 Az elmúlt év csapadékgazdagságánál nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt sem, hogy a szóbanforgó 1879.-i és 1915.-Í esőmaximumok között ép 36 év telt el, tehát egy teljes Brückner-féle klimaperiodus, a mit a kisebb klimaingadozások egy-egy cziklusaként állapított meg. Brückner szerint 34*8 + 07 évig tart az éghajlati ingadozás egy-egy időszaka. Vizsgálatai szerint az elmúlt évszázadban a legnedvesebb évek voltak: 1815, 1850 és 1880, alkalmazva a 35 éves periódust 1915-nek kell ismét a legnedvesebb esztendőnek lennie, így is volt, a mint grafikonunk mutatja. Viszont a legszárazabb esztendők 1795, 1830 és 1860, tehát 1895 és 1930 Ígérkeznek a legszárazabb esztendőknek. Tényleg 1894-ben volt 1871 óta a legszárazabb évünk. Úgy vélem nem volna felesleges dolog több évre kiterjedő vízépítési munkálatok alkalmával figyelemmel lenni arra a körülményre, hogy az évi csapadékösszegek nagyságrendjében, valamint a száraz és nedves esztendők járásában bizonyos szabályosság van. Ez a szabályosság a felette egyenletes menetű 11 évi napfoltgyakorisággal és anak három időszaka folyamán beálló 35 éves klimaingadozással összefüggésben van, illetve az átlagos csapadékviszonyok és a napfoltok átlagos gyakorisága közötti kapcsolat kétségtelen.*) Vágszabályozás Ruttka község határában. (35 képpel.) Irta: Amman Arzén. A Vág folyó Ruttka község határába eső szakaszának szabályozó munkálatai az 1906 — 1915. évek alatt létesültek. Bár a szabályozás még teljesen nincs befejezve, a költségek fedezete kimerülvén, legalább egyelőre folytatni nem áll módunkban. A hosszú építésidő alatt, de különösen most a befejezéskor az egyes szabályozó művekkel elért eredményeket észlelhettük, illetve észlelhetjük, miért is belőlük a következő munkálatokhoz tanulságot meríthetünk. Epen ezért jelen ismertetésemben a Ruttka község határában létesített szabályozó munkálatok *) Irodalom: 1. A m. kir. orsz. Meteorológiai és földmágnességi Intézet Évkönyvei. 1871 — 1912. I—XLII. 2. A meteorológiai állomások eredeti feljegyzési ívei. 3. Dr. Hétlily Antal. Meteorológiai állomások felülvizsgálatánál szerzett néhány tapasztalatom. II. (Az Időjárás XIX. évf. 1915. év, 73. old. 1. bekezdés). Budapest 1915 márczius. 4. Hegyfolty Kabos. 5. Hegyfoky Kabos. Az eső év periodu?a Magyarországon. (M. kir. orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Hivatalos Kiadványai VIII. kötet). Budapest, 190Э. 6. Dr. Eduard Brückner. Klimaschwankungen seit 1700 nebst Bemerkungen über die Klimaschwankungen der Diluvialzeit. Wien 1890. 7. Dr. Róna Zsigmond. Éghajlat II Magyarország éghajlata. Budapest 1909. 10. Meteorologische Zeitschrift. 1906-1916. 11. Dr. Lóczy Lajos. A Balaton áradásának oka. (Természettudományi Közlöny XLVIII. évf. 1916. év. 210—211. old.) Budapest, 1916 márczius. 12. Dr. Hugo Meyer. Anleitung zur Bearbeitung meteorologischer Beobachtungen für die Kliniatologie. Berlin 1891.