Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - II. Héjas Endre: A csapadék 15 évi átlagai (1901-1915) Magyarországon
227 eredménye, hogy az új 15 évi átlagok sok helyen alig térnek el a 10 évestől. Egyes vidékeken alatta maradnak, másutt meghaladják a 10 évi átlagokat. A két térkép azért nagyjában ugyanazt a képet mutatja, az új térkép azonban egyszerűbb az előbbinél, kevesebb a sziget (melyek egy részét az esőmérő hibája okozhatta) ós az izohiéták menete egyenletesebb. A mi a részleteket illeti, a 10 éves és 15 éves térkép közti eltérésekből a következők érdemelnek említést. A 600 milliméteres izohiéta (az Alföldek körül) valamivel nagyobb területet fog át ай új térképen, különösen a Kis Alföld déli felében s a Nagy Alföldnek nyugoti, délnyugati részein; a 600-as izphiéta menete nagyjában a régi maradt, de egyszerűbb, simább. Az 500 mm alatti terület a Tisza-Körös szöge körül az utolsó nedves évek daczára most is megvan, de más alakú, mint a 10 éves térképen, realitása azonban kétségtelen. Egy kisebb 500 mm alatti sziget a Kis Alföldön is látszik a Vág mentén. Az erdélyi medencze 600 mm alatti területei s az országrész többi kisebb száraz területei helyzetüket nagyjában megtartották. A Kis Kárpátok 900 mm-es izohiétája 800-ra szállt le. Ugyanez történt a Magyar Érczhegységben Selmeczbánya vidékén s a Bükk (Miskolcz) 700-as izohiétája 600-ra redukálódott. A Mátra befolyása e térképen nem látszik. Az ország délnyugoti részén a 900 mm-es izohiéta helyét a 800-as foglalja el. A Mecsekben is kevesebb a csapadék, ahol csak Pécs-bányatelep van 800 mm felett. A Balaton somogyi partjai 600 mm alatt vannak, északi oldalán a 700 mm feletti terület redukálódott, de azért a 800 mm-es sziget a Bakonyban megmaradt. A Dunántúl határozottan szárazabbnak mutatkozik az új térképen, mint a régin. A Magas Tátrában 1000 helyett 900 mm-e s maximális izohiétát találunk s az Északnyugoti Kárpátokban is átlag 100 mm-rel redukálódnak az izohiéták Az Alacsony Tátra és a Vepor is valamivel kevesebb csapadékú lett. Egyáltalán a csapadék eloszlása az Északi Felföldön egyszerűbb (kevesebb a sziget), ami legalább részben a redukció eredmén\e. Északkeleti hegyvidékünkön a viszonyok nagyjában változatlanok. A Bihar hegységben inkább csökkent, a Görgényi havasokban, a Délkeleti Erczhegységben s a Szemenikben emelkedett a csapadék évi átlagos mennyisége. A Pojana Rűszka, Iietyezát, Godján és a Kudsiri havasok vidékén a helyzet nagyjában változatlanEzek volnának az említést érdemlő részletek. Az általános benyomás az, hogy az ország nyugoti, északnyugoti részein csökkent, keleti, délkeleti részein viszont inkább emelkedett a csapadék évi átlagos mennyisége, aminek eredménye, hogy a 15 évi térkép minden valószínűség szerint jobban hozzásimul a normális állapothoz, mint a megelőző 10 évi térkép. Végleges nézetet csak akkor formálhatunk, ha a régi hosszú sorozatok is átmentek már a gondos redukción. Egyebekben a mellékelt izohiéta-térképre utalok, úgyszintén az alábbi táblázatra, mely a térképen felhasznált 950 állomás 15 évi csapadékátlagait tartalmazza a 10%-os redukció alkalmazásával, ott t. i., ahol az szükséges volt. A 15 évnél jelentékenyen rövidebb sorozatoknál megjelöltem az éveket, melyekből direkt észlelés állt rendelkezésemre ; ezeket a rövidebb sorozatokat is azonban a szomszéd állomások figyelembevételével 15 évre egészítettem ki.
