Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

178 (triász mész ós kvarezithomokkő) áll, a Fekete Körös 10 km hosszúságú vonalon törte át, jóllehet ettől északkeletre az alacsony (200—300 m) hegynyulványt lágyabb anyagok borítják. A Fekete Körös vízvidékén Mézgedtől, Meziádtól, a Félix és Piispök fürdőig és a Fekete és Sebes Körös vízválasztóján a Jád pataktól ugyancsak a hévvizi forrásokig az egész Királyerdő hatalmas területén mész (alsó és felső jura és kréta korszakbeli) rakódott le. A mészhegység fokozatosan 800 m-ről 200 m-re ereszkedik alá. A Fekete Körös forrásvidékén több helyütt találunk kristályos meszet, helyenkint (Vaskób) márványt. Rézbányán hajdan ezüstöt, rezet ós ólmot bányásztak, most az üzem szünetel. Vaskób határában már régebb idő óta a hvdrotermás eredetű vásérczeket felkutatták és felhasználták. A Fekete Köröst több patak táplálja, köztük legnagyobb a Rosszia, a'mely Belényesújlak fölött ömlik a folyóba. A belényesi öblözetben valamennyi pataknak igen nagy az esése (kilométerenként 20—40 m). A folyónak esése közvetlen Belényes fölött kilométerenként 3430 m, Belényes és Tenke között Г30 m. Tenke fölött a folyó a Topa és Vida patakok egyesüléséből keletkező Hollód patakot veszi fel. Feketetót község fölött jobboldalról a görbedi patak (másként Gyepes), baloldalról pedig a község alatt a Szartos és Kalácsa patak vizeit vezették be. Tamáshida község fölött a feketekörösi felfogó csatorna hozza a Köleséi- és inándi patak vizeit, a községgel szemben pedig balparton a Tőz ömlik bele A Fekete Körösnek a Gyepesértől a Tőz torkolatig átlag kilométerenként {4 cm az esése, a Tőz beömlése alatt az esés nagyot csökken, úgy hogy innen a Fehér Körösig az esés kilométerenkint már csak 18 cm. A Sebes Körös Kolozsmegyében Körösfőnél 700 m magasságban ered. A Sebes Körösnek hegyvidéki mellékpatakai: a Sebes patak (Székelyé), a Drágán és a Jád. Ha a folyó főágának azt kell tartanunk, a mely a legmagasabb tájékon ered. a leghosszabb utat fut meg és a legtöbb vizet hoz, úgy a Körösfőnél eredő patakot nem illetné meg a Sebes Körös elnevezés, mert a Drágán sokkal magasabban (1610 m) ered, hosszabb utat fut meg és több vizet hoz, sőt még a Jád is jóvá' nagyobb, mint a Bánffyhunyad alatt folydogáló Körös. Ez a patak azonban mielőtt a Dragánnal egyesülne, felveszi a Kalota és Sebes patak vizeit és az erdélyi medenczében a Kolozsvárról Nagyvárad felé vezető állami út mellett halad; és mint könnyebben megközelíthető, jóval ismertebb patak kapta a főfolyót megillető elnevezést. Egyébként a Dragánnal és a Jáddal egyesült folyót méltán megilleti a sebes jelző, mert ez a legnagyobb esésú, legtorrensebb jellegű folyója a Körö-. söknek. A Jád, Drágán és Sebes patak forrásvidéke (1200—1600 m) jóval magasabban fekszik, mint a Kalota és a Körös patak forrásvidéke. Az a hatalmas kitörés, a mely a Jád, Drágán és Sebes patak közén a palasánczot áttörte, körülbelől 500 km

2 területen a, térszint az 1000 m fölé emelte. A leghatalmasabb hegygerincz a Muntilor hegycsoporttól a Vlegyásza (1838 m magas) csúcsán keresztül a Drágán és a Sebes patak közén 1500—1700 magasságban északra húzódik. A Sebes Körös vízválasztója azonban nem a felemelt hegygerinczen vonúl végig, hanem a S-bes patak forrásától a Meleg Szamossal párhuzamosan halad a szelídebb hullámzású palagerinczen és Körösfőnél 700 méterre száll le. Itt is érvényesül az a szabály, hogy a nagyobb vízfolyások között nem a kitöréses kőzetek, hanem az üledékes kőzetek az igazi vízválasztók. A Sebes Körös esése Bánffyhunyad felett és ez alatt átlagosan kilométe-