Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

176 A Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjét délen a Maros felől az aradi Hegyes­Drócsa hegység, keleten az Aranyos és a Szamos felől a Biharhegység, észak­keleten a Kraszna felöl a Rézhegység és a Meszes hegység határolják. A Biharhegységből 6 folyó ered, u. m. a Fehér, Fekete, Sebes Körös, a Berettyó, az Aranyos és a Meleg Szamos és Hideg Szamos egyesüléséből kelet­kező Kis Szamos. A Körös elnevezést sokan a folyó kanyargós folyásától származtatják; de ezen az úton nem jutunk a szó eredetéhez. Borovszky Samu mutatott rá, hogy a latin Crys megfelel az ó-német Gries siónak, a mely fövenyt, kavicsot jelent. A 6-ik században Jordanis említi először a Köröst, valószínűleg az eredeti gepida elnevezés után, Grisiának írván. A nép Körös helyett Kerest vagy Kerezst mond. Karácsony János történetírónk is való­színűnek tartja, hogy a mint Christianusból lett keresztény, ép úgy lehetett Crysböl Keres, később pedig a török foglalás idején, midőn az e betűt ö-vel fel­cserélő alsótiszai magyar nép a Körös felé menekült, a Kérésből is Körös lett. Hunfalvy szerint a jó-jő folyóvizet jelent és így a Berettyó jelentése szerinte berek között folyó víz. Régi íróink a Berettyónak Túrkeve és Mezőtúr mellett fekvő részét Túr néven emlegetik. Igen sajátságos és jellegzetes a Biliarliegységben a víz összegyiilekezése. A légköri csapadék a megrepedezett mésznek ezer és ezer hasadékán behatol a mélységbe, mindaddig, míg a tömör kvarczithomokkövet el nem éri. A víz a mészkőzetben csatornákat, föld alatti üregeket, barlangokat váj ki. A csapadék gyorsan eltűnik, de csakhamar rövid földalatti út után aránylag nagy magasság­ban, mint kristálytiszta hideg forrás újból előtör. A Fehér Körös Huny ad megyében a Biharhegység délkeleti lejtőjén nem messze a kis Aranyos forrásától a Gaina tövében ered körülbelől 980 m magas­ságban az Adria szintje fölött. A vízválasztó itt a Nagybihar csúcstól a Gainán át az Aranyossal párhuzamosan Arad, Torda-Aranyos, továbbá Hunyad- és Alsó­fehérmegyék határán halad a tengerszintje felett 12^)0 — 1500 m. magasságban. Ez a szakasz a Fehér Körös vízgyűjtőjének legmagasabban fekvő rpsze. A Marostól a Fehér Köröst a Hegyes-Drócsa hegység választja el, mely Arad- és részben Hunyadmegyén keresztül á Marossal csaknem párhuzamosan húzódik az erdélyi Erczhegység felé. A vízválasztó ezen a szakaszon 700—800 m. magas, de Brádtól délre Hunyadmegyében 462 m-re siilyed le és innen Abrudbánya és Zalatna felé újból 1000 m-en felül emelkedik. A Fehér Körös mentén Brád és Kristyór között a hegység kőzeteiben aranyat és ezüstöt találnak. Helyenkint az arany erekben és egyes telepekben fordul elő. A Rudai 12 Apostol bányatársaság évenkint 2000— 2501) kif aranyat (részben ezüstöt) termel. A brádi aranyzúzó mű 20 törővel van felszerelve és 151» nyilas. A Fehér Körös homokjában is előfordul az arany és ezüst. A Hegyes-Drócsa nyugati homlokfala Gyorok, Világos, Pankota vonalán (az aradi Hegyaljáni meredeken bukik le. A hegység lábánál az ifjabb képződésű (harmad-, negyedkori) dombos vidék egészen hiányzik. A Fehér Köröst több patak táplálja, nevezetesen a jobbparton a Ribicza, a nagyhalmágyi és csúcsi patak, továbbá a menyházai és déznai patakok egyesüléséből keletkező Sebes patak : a balparton a Zöldes, Csigér és az utóbbiba

Next

/
Oldalképek
Tartalom