Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

A Körösök és a Berettyó szabályozása és vízjárása. Irta : Korbélg József. Első rész (3 rajzzal). A Körösök e's a Berettyó vízgyűjtője. A Körösök és a Berettyó vízgyűjtője a hegyvidéken a geologiai harinadkorban alakult ki. A geologiai negyedkorhoz közeledve a vulkáni erők működése véget ért. a hegy- és helyzetbontó erők erőszakos tevékenysége megszűnt és megkezdődött a víznek lassú, csendes, egyenletes munkássága. Úgy látszik, hogj a Körösök és Berettyó forrásvidékén és közvetlenül ez alatt az egyes zárt medenczék sziklagátjait nem csupán a víz ereje törte át, hanem a folyó vizek részére a szilárd kőzeteken át a hegyátalakitó erők készítették az utat, hasadékokkal, sülyedésekkel és repedésekkel. Ma már a víz a hegyek ormáról úgyszólván minden feltartóztatás nélkiil siet a völgyek ölébe, közben nincsen számbavehető tó, vagy zárt medencze, a mely a lefutó vizeket felfogná és bizonyos ideig tározná. A geologiai őskorban az erdélyi medenczét a Tisza völgyétől hatalmas palasánca választotta el, a mely Orsovától egész a szatmármegyei Bükk hegységig nyúlott. Ezt az alapkőzetet megbolygatták, helyenként felemelték az archaei (élet*nélküli) korban a mélységből feltörő (gránitok) ősvulkáni, másként plutói kőzetek. A plutói kőzetek a Körösök forrásvidék-én igen kevés helyen kerültek a napvilágra. A geologiai középkorban a hegység keleti .oldalán hatalmas mészrétegek rakódtak le, a melyek a triász-, jura- és a kréta-korszak jellegzetes kövületeit zárják magukba. A geologiai harmadkorban, főként a palaeogen-korszakban (eoczén és oligoezén) újból megkezdődött a vulkáni erők tevékenysége; ennek bizonyságai a Jád és a Drágán menti hatalmas trachitkitörések. A vulkáni erők működése folytatódik a neogen-korszakban is (mioczén, plioczén). A Fehér . Körös völgyében a mediterran-, de főleg a szarmata-korú andezitkitörések anyaga az eredetileg tág völgyet és ennek öbleit csaknem a hegyek magasságáig feltöltötte. Míg a Sebes Körös és a Fekete Körös völgyében a trachitkitörések közelében alig találunk vulkáni hamut és iszapot, addig a Fehér Körös völgyében igen gyakori és nagy tömegekben fordul elő a tufa. A Bihar egyoldalú hegység,' a mely északról délre húzódik és délen nyugatra fordul. Domború oldalán gyűrött rétegek, tengelyén hasadéköv, belső részein pedig nagyarányú vetődések láthatók. A hegység az erdélyi oldalon meredeken bukik alá, nyugat felé a Tisza medenczéjébe hatalmas ágakat bocsát. A nyugatra tartó hegyágazatok között tágas völgyek terülnek el. A harmadkorban, illetőleg az eoczén- és oligoczénben a Körösök völgyei, mint a beltengerek egyes öblei, fjordjai mélyen benyúltak a hegységek szívéig.