Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban

34 riumok stb. szennyvíztisztítására, az igazságügyminisztérium a törvénykező paloták, fogházak stb. számára, a közoktatásügyi minisztérium az internátusok, iskolák részére stb.), a hadsereg (kaszárnyák, katonai üzemek és kórházak számára), továbbá magánosok, bankok, fürdőhelyek stb. stb., kivált a háborút megelőző utolsó években egyre nagyobb számban létesítettek kisebb-nagyobb mesterséges biológiai szennyesvíztisztító elrendezéseket úgy, hogy e tisztítómód már bizonyos mértékben elterjedt hazánkban. A nálunk elterjedt elrendezések bizonyos sajátos fejlődést tüntetnek föl, a melyről később még szólni fogunk. A mesterséges biológiai szennyesvíztisztító elrendezéseket hazánkban kezdetben idetelepült külföldi vállalkozók igyekeztek meghonosítani, de nem nagy sikerrel, a minek oka valószínűleg az, hogy a teljesen kiépített tisztítórendszerek drágák és nem volt nagy a bizalom irántuk, a mit nem csodálhatunk, mert hiszen e tisztítórendszerek működését alig ismerték. Az élővizek tisztántartásának szigorúbb ellenőrzésére és a szennyesvíztisztítás kérdésének tanúlmányozására és fejlesztésére azelőtt külön intézményünk sem volt. Mihelyt azonban e kérdéseket az állam és a hatóságok kellő figyelemben részesítették, a mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás ügye egj'szerre elevenebb lendületet vett és abban az arányban, a mint egyre több és több ilyen elrendezés létesült, szaporodtak a tervezésükkel, szerkesztésükkel és építésükkel foglalkozó szakemberek és vállalkozók úgy, hogy a háborút közvetetlenúl megelőző időben ez a különleges iparág is már meglehetősen kifejlődött s a külföldi szerkesztők és vállalkozók versenye ellenére is megerősödött, a mi nem kis mértékben az állami iparpártolás javára írható. * Ez volt nálunk a helyzet a mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás dolgában a háború előtt. A háború e téren óriási változást és nem remélt haladást hozott. A mesterséges biológiai szennyesvíztisztító elrendezések száma a háború folyamán rendkívül megnövekedett, a mi csaknem kizáróan a katonai kincstár, illetőleg a magyar államkincstár részéről létesített nagyszámú és sokszor igen nagyszabású elrendezéseknek tudható be. Különösen a katonai kincstár terhére és kezdeményezésére épült sok nagyarányú tisztító elrendezés az ország minden részében ; e mesterséges biológiai szennyvíztisztító elrendezések részben ideiglenesek, nagyobbrészt azonban állandóak. Ilyen elrendezések létesültek a magyar államkincstár hozzájárulásával elsősorban a 2000—5000 ágygyal ellátott nagy megfigyelő állomásokon: Zsolnán, Rózsahegyen, Ungvárott, Besztercebányán, Trencsénben, Losonczon, Sátoraljaújhelyt, Miskolczon, Kassán és Szatmárt. A 2000—25000 főt számláló fogolytáborokban, illetőleg barakktáborokban Kenyérmezőmajoron, Nezsideren. Zalaegerszegen, Hajmáskéren, Nagykanizsán, Veszprémben, Ostfiasszonyfán, Csóton,. Sopronnyéken, Királyhidán és még egy sereg más helyen szintén épültek ilyen mesterséges biológiai szennyesvíztisztító berendezések, amelyek a barakktáborokban 1000—5000 főig, a fogolytáborokban pedig 5000—25000 főig menő személy szennyesvizeinek megtisztítására vannak hivatva. Ezeken kívül igen sok katonai kórház és járványbarakktelep részére is épültek ilyen szennyesvíztisztító elrendezések, nemkülömben különféle katonai üzemek számára is, így pl. konzervgyárak, foglalkoztató telepek, katonai vágóhidak, lőporgyárak stb. számára. Minthogy ez elrendezések az esetek túlnyomó többségében hatósági engedély és ellenőrzés nélkül létesültek, valószínű, hogy az említetteken kivül is még igen sok mester-