Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek

117. III. Zsilipek és átereszek részekre tagolt építőmódja. A nagy hosszúságú betonépítmények egyfelől a hőmérsékleti különbségek okozta tágulás, másfelől az egyenetlen ülepedés következtében megrepedeznek. Ennek elhárítása czéljából újabb időben a külföldön már több zsilipnél, nálunk is többek közt a soroksári Dunaágban a Csepel-sziget felső csúcsán épült hajózó csegénél, valamint betonhidaknál, azt az eljárást követték, hogy az építményt függőleges hézagok előállításával több, egymástól teljesen elkülönített, vízszintes és függőleges irányban szabad mozgást biztosító részekre osztották akkora hosszú­ságban és oly módon, hogy egyrészt a hőmérséklet előidézte tágulás következté­ben az építményrész térfogata számbavehető mértékben ne változzék s repedés egyáltalában ne keletkezhessék, másrészt pedig az egyes részeknek esetleg bekö­vetkezhető ülepedése, a szomszédos részektől függetlenül és lehetőleg egyenlete­sen s baj nélkül menjen végbe. Ezeket a hézagokat alkalmas, csekély súrlódású anyagokkal kitöltik s ha egyoldalú víznyomásról van szó, a víznyomásnak a hézagban való felhatolását vízzáró töméssel fojtják el. A feladatnak ez a látszó­lagos igen egyszerű megoldása azonban az építmény alapozó módjában mélyre­ható változást von maga után, a mennyiben a vasbetonszakértők felfogása sze­rint az egyes részeket betonczölöpökre kell alapozni. Közel van tehát ama gondolat helyessége, a mely immár a vasbeton szak­értők körében kialakult, hogy a fentiekhez némileg hasonló és azonos eshetősé­geknek alávetett belvízzsilipek és átereszek eddigi építőmódjától eltérve a jövő­ben zsilipeinket és átereszeinket részekre osztva állítsuk elő. Szerintük ezzel eleje vehető az építmények megrepedésének és a sok balsikernek, mert ez az építőmód azt a fokozott biztosságot nyújtaná, melyet ily kényes építményektől méltán megkövetelünk. Nyilvánvaló, hog3' árvédelmi gátaink mentén ilyen álla­potok teremtése minden vízi mérnöknek régóta hő óhaja, és így csak örömmel kell üdvözölni minden újítást, mely bennünket a kitűzött czélhoz közelebb hoz. De a milyen kecsegtető az illetékes beton szakértőknek ebben a kérdésben kijege­czesedett véleménye, ép oly beható vizsgálat tárgyává kell azt tenni és minél több nézőpontból megvilágítani, hogy teljes tárgyilagossággal és elfogulatlanság­gal megítélhessük, vájjon a javasolt s másutt bevált építőmód hazai árvédelmi zsilipépítészetünk terén uralkodó, valóban különleges viszonyok közt a siker remé­nyével alkalmazható-e ? Ebbe a kérdésbe széles körültekintéssel, az analog esetek óvatos össze­hasonlításával és csakis kielégítő, megfelelő tapasztalással lehet bevilágítani. A szakértők javaslata két tapasztalt jelenségen alapul : az egyik az építmény tágulása, összehúzódása, a másik az építmény egyenetlen ülepedése. Ezekkel kell elsősorban behatóan foglalkozni. a) A hőmérsékleti különbségek okozta hosszanti változásokból keletkező repedések. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a csegéken, betonhidakon stb. építményen tapasztalt hőmérsékleti változásból származó nagyobb mértékű tágulások szintúgy keletkeznek-e a védőgátakban lévő átereszeknél is? E tekintetben különbséget kell tenni tisztabeton és vasbetétes beton között. A tisztabetonépítményekre vonat­kozóan nincsenek megbízható adatok arra nézve, hogy a betontest mily hosszú­sága mellett jelentkeznek az első hajszálrepedések. Külföldi példából csak annyit

Next

/
Oldalképek
Tartalom