Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

6. füzet - II. Kvassay Jenő: Kimutatás az engedélyezett és előkészített vízi munkálatokról

22 t a czélba vett munkálatok oly arányú megindítását és végzését biztosítani, a mely a különböző vízvidékekről emelt és figyelembe vételre számot tartó soknemü igényeket kielégíthetné. «Már pedig az állami kezelés alatt álló folyók szabályozásának szüksége mindig sürgetőbben lép fel, mert az ármentesítő társulatok feladataikat a maguk részéről nagyban és egészben már megoldották és évtizedek óta várják, hogy a folyók medrének szabálytalanságából származó károk és veszélyek az állami kezelés alatt álló folyóknál eltávolíttassanak. Éppen úgy nagy és fontos érdekek szenvednének azáltal, lia a hajózás biztosítása és kiterjesztése tekintetéből meg oldandó feladatok elvégzését távolabbi időre kellene kitolni.» A mint a megokolás bevezetésében felsorolt adatokból kitűnik, az 1912. évtől kezdve az évi adományt 2 millió koronával emelték, azonban a munka és egységárak nagymértékű emelkedése következtében ez az összeg épen csak hogy megakasztja a visszaesést a múlthoz képest. Az adott viszonyok és körülmények között az évi adománynak 15 millió koronára való emelése tenné egyedül lehetővé, hogy az ország a vízi beruházásokról szóló törvénynek 15 év leforgása után gyümölcseit teljes mértékben élvezhesse. A beruházó munkálatok különben a törvényjavaslat megokolásában foglalt programm szerint folynak, a mennyiben a költségeket túlnyomó részben a szabadon hajózható négy folyó, ú. m. a Duna, Tisza, Dráva és a Száva folyókra fordítjuk. A dotáczió emelése esetén e négy folyó után mint legfontosabb és legsürgősebb a Maros folyó szabályozása sorakozik, mert a mai évi adomány (300.000 K) sokkal kevesebb, hogysem a 300 kilométert meghaladó folyószakaszokon számottevő eredményt lehetne elérni. A csatornázott folyók közül előreláthatóan az 1915. évben jut befejezésre a Bégának Temesvártól a torkolatig 650 tonnás hajókra való szabályozása. Folyamatban vannak a Sajó csatornázása, a Sió rendezése és küszöbön áll a Kulpa fotyó csatornázása. A Sajó csatornázását a diósgyőri és ózdi vasgyáraknak vasérczczel víziúton való ellátása teszi sürgőssé, az évi szállítás e két gyár részére 4—500.000 tonna lenne. A Sió szabályozását a Balaton-, a Sió- és Nádor-csatorna völgyének vízmentesítése teszi elodázhatatlanná és egyúttal ezáltal a Balaton menti értékes kőbányáknak a Duna völgyébe való jutását is elérjük. A Kulpa csatornázásának foganatba vétele forgalmunk érdekéből elodázhatlan. II. A megtervezett, de a vízi beruházási törvénybe bele nem vett ama folyócsatornázások, melyek vízi közlekedés szempontjából a legfontosabbak. Az 1908: XLIX. t.-cz. megokolása ide vonatkozóan a következőt mondja: «A mennyiben a jelen előterjesztésbe felvett munkálatok végrehajtatnak azon tanulmányok alapján, melyeket a folyócsatornázási osztálylyal végeztettem, még mintegy 1200 kilométer hosszúságú folyószakaszt lesz lehetséges csatornázni, aránylag oly kevés költséggel, hogy e víziutak megépítése kilométerenkint kevesebbe kerül, mint a viczinális vasutaké, szállítóképességük pedig vetekednék bármely kettős vágányú vasútéval.»