Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete

15 történik. Egy ilyen betétgerendának a zsilipből való kiemelése, a szertárba való bevivése és elhelyezése legalább egy jó félórai nehéz munka. Ha az árhullám kicsiny, illetve a vízszinek között a különbség nem nagy, akkor az addig elsülyesztett betétgerendák száma sem nagy, kiemelésük és a hajó átvonulása után való visszahelyezésük pár óránál több időbe nem kerül. Ha azonban a vízszinek különbsége nagyobb, akkor a sok betétgerenda már csak hosszú idő alatt emelhető ki és rakható vissza ; továbbá az így szabaddá tett nyíláson a víz átfolyása oly sebes, hogy megrakott hajó alig bizhatja sorsát a méterekben kifejezhető bukásra és oly nagy mennyiségű, hogy a mosoni Dunában már meg nem engedhető magasságú árhullámot létesít. Ez pedig különösen most veszedelmes, mert a csúnyi zsilipnek vízszabályozó képességébe vetett bizalom a művelés alá fogott földek határát a partok szóléig tolta ki és a mosoni Dunával kapcsolatos minden munka az alacsony vízállással van összefüggésben. Végül természetes az is, hogy a hajók és tutajok ilyen zsilipezése csak bizonyos legcsekélyebb forgalomkor lehetséges. Ha sűrűbben érkeznének a hajók, bizonyos napokon, csoportokban kellene átengedni őket és még arról is kellene gondoskodni, hogy az ilyen hosszadalmasabb zsilipnyitás előtt a mosoni Dunában a vízállás a lehetőség szerint annyira kicsiny legyen, hogy az átömlő víztömeg a -f- 1'20 m fölé ne emelkedjék. Lehet, hogy ilyen eljárásra egyáltalában nem lesz szükség, mert a mai állapot szerint ítélve a mosoni Duna hajóforgalma egyáltalában nem fejlődik. Legfőbb három akadálya ennek a középső szakasz rendezetlensége, a csúnyi vízbeeresztő zsilip és a halászi-i alacsony közúti vashíd, mely egyébként könnyű szerrel felemelhető. A forgalom fejlődése tehát nem is fogja a csúnyi zsilipnek csegévé való kiépítését sarkalni, hanem fordítva, a csúnyi zsilipnek csegévé való kiépítése lesz a hajóforgalom első fejlesztő tényezője. Ezért a hajózás szempontjából érdekelt tényezők jól tennék, ha teljes erejükből a csege mielőbbi kiépítését kívánnák, vagy legalább sürgetnék a mosoni Duna végleges rendezését, mert ez okvetlenül a csúnyi zsilipnek hajózó csegévé való kiépítésével venné kezdetét, amennyiben a mederszabályozáshoz szükséges kőanyag leggazdaságosabban a dévényi kőbányákból szerezhető meg. Alaptalan tehát az az aggodalom, hogy a mosoni Duna e legköltségesebb műépítményének, a csúnyi csegének megépítése elhalasztható volna a mederrendezést követő esztendőkre. Bár a csúnyi zsilip elzáró szerkezeteinek átalakítása és mostani megbízható működése meg fogja szüntetni az emelőgépek törése miatt keletkezett bajokat és a zsilip működéséről alkotott balvéleményt, mégis úgy látszik, hogy a mosoni Dunán tervezett vízerőműveknek a közönség részéről való buzgó felkarolása némikép a zsilip eddigi hiányos működésének tulajdonítható. A zsilip szerkezete. A csúnyi vízbeeresztő zsilip, mint előbb is említettük, a csege . 10 m széles felső fejéből és a mellette levő 10 m széles nyílású szabad zúgóból áll. A jobbparti nyílás, mely a csege felső feje lesz, kapúfülkékkel, körülfutó csatornákkal és tiltó aknákkal épült úgy, hogy a teljes kiépítéskor csak a kamrafal és az alsó zsilipfej kiépítése szükséges. A balparti nyílás, a szabad zúgó ugyanolyan hosszú, mint a zsilipfő. E hossz 250 m. A két nyílást elválasztó középső pillér 5Ю m széles. A szabad zúgó felől egyenes falú, a zsilipfő felől az l'O m-re bemélyedő kapúfülkével. A körülfutó csatorna és a hozzá tartozó