Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér
14 2. A felső torkolati művek. A soroksári ág rendezése czéljából tervezett munkák túlnyomó része az ág felső torkolatánál és a tőle lefelé mintegy 3 l/ 2 km.-re terjedő szakaszon kerül kivitelre. (L. a helyszínrajzot a IV. sz. táblán.) Ezeknek a munkáknak az alapgondolata a következő: a) A régi elzárás áthelyezése a 3'5 km.-ről az ág felső torkolatához a 0 km.-re. Ennek az áthelyezésnek kettős oka is van. Az első ok az, hogy a 0—3 5 km. közt létesítendő kikötő és a kikötő gyanánt kiépítendő egész szigetcsúcs ne legyen kitéve az árvizeknek úgy, mint eddig. A második ok pedig az, hogy a fővárosnak a jelenleg 27 és a jövőben még 54, összesen 81 m s-re rúgó záporvize részére a fővészkiömlőt ne kelljen 3\5 km.-ig levinni, hanem már a 0 km.-nél az ág alacsonyabb vizébe lehessen torkoltatni. Ezáltal a fővészkiömlő költségében elérhető megtakarítás több millióra rúg. b) A felső torkolathoz áthelyezett elzárás meghosszabbítása fölfelé a vasúti hídig (vagyis a fővárosi árvízmentes rakodópartok alsó végpontjáig), lefelé pedig Csepel községig, vagyis a Csepel-sziget jobb oldalán húzódó nagy ármentesítő töltés felső végpontjáig. Ez elrendezés következtében a budapesti baloldali kőpartok árvízi védővonala megszakítás nélkül folytatódik a Csepel-sziget alsó végéig. A közbeiktatott új védővonal hossza mintegy 3 km. c) Ebben a közbeiktatott árvízgátban 2 nyílás lesz: egy a turbinatelep részére, mely egyúttal táplálózsilip gyanánt is fog szolgálni a soroksári Dunaágnak 70 m s mpkinti friss vízzel való ellátására és közvetetlenül mellette egy csege, mely a hajóknak a nagy Duna vízszinéről a soroksári Dunaág alacsonyabb vízszinére, vagy viszont való átjutását közvetíti. d) Az új és a régi elzárás közti 3 1/ 2 km.-es szakasz kikotrása szabályos vonalban 50 m. szélesre és —2'0 tn. mélyre és kikötővé átalakítása. e) A régi elzárás átvágása és benne híd építése. A híd nyílása, mivel a kikötő a vízierő miatt a jövőben valószínűen kiszélesül, mintegy 120 m. lesz. Az átvágás következtében a régi zárógátnál már nem keletkezik vízszinkülönbség és így a benne elhelyezett régi táplálózsilip üzemen kívül marad. f) A budapesti balparti szennyvizek elvezetése bújtató (szifon) segelyével a csege és a táplálózsilip közös élőcsatornája alatt és tőle mintegy 300 m.-rel lefelé a nagy Dunába bocsátása. * * * A felső torkolatnak ilyen módon való rendezése tág perspektívát nyit a jövő fejlődés részére. A székesfővárosba benyúló, eddig árvizeknek kitett 800 kat. hold terjedelmű puszta szigetcsúcs védelmet kap az árvizek ellen és művelhetővé válik. Hogy ezt a nagy és értékes területet nagyobb szabású tervek megvalósítására lehessen felhasználni, az állam közczélokra foglalta le. Az egész terület kisajátítása részben már végre is van hajtva, részben pedig folyamatban van. A 3y 3 km. hosszú új kikötő lehetővé teszi, hogy az állani a budapesti rakodópartok szűk voltán segítsen. Itt már a partokat vágányokkal lehet ellátni és így a vasúti és a vízi forgalom szoros kapcsolatba hozható. A malmok és egyéb, nagy tömegekkel dolgozó és így nemcsak vasúti, hanem vízi összeköttetést is szükséglő ipartelepek részére nagy területek fognak rendelkezésre állni. A szigetcsúcsba bevágandó kikötőmedenczék és az ott berendezendő vasúti összeköttetés segélyével nagyarányú kereskedelmi és ipari kikötő alapját lehet megvetni.
