Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

42 A —2-00 m. mély csatornával a Duna és a soroksári ág alatt keresztirányban a balpartra átnyúló sziklapadok is kereszteződnek és így a munka nemcsak kotrásból, hanem részben sziklalazításból és eltávolításból is áll. A kotrott anyag a partoknak -f-4'50 m. magasságig való feltöltésére és kiegyenlítésére szolgál. Ugyané munkacsoport keretébe tartozik a csege közös elő- és utócsatornájának a kikotrása is, mely munka egy része (a száraz munka) már eddig is — állami házi kezelésben — folyamatban volt. A kotrást itt is már 1913. évben kezdték meg. A turbinatelep és a csege előcsatornáját szétválasztó terelőművek, valamint a gerebek csak 1914—15-ben kerülnek kivitelre. A nagy Duna mentén az összekötő vasúti hídtól Csepel községig terjedő ármentesítő töltés építésének megkezdése szintén 1913-ban történt. 4. Kisajátítások. Az államkincstár elhatározta, hogy a felsőtorkolati művek ezéljaira szükséges területeken kívül egyúttal már a kereskedelmi kikötő részére szükséges összes területeket is kisajátítja. Ez a terület az összekötő vasúti hídtól közvetetlenül Csepel községig terjed, vagyis az egész szigetcsúcsot kisajátítják. A kisajátítandó területeknek a nagysága összesen mintegy 1000 kat. hold, a kisajátítást szenvedő tulajdonosok száma pedig közel 2000. Kisajátításra kerül egy munkástelep is (mintegy 100 ház), a melyet az állam esetleg egy másik közelfekvő és alkalmas területre telepít át. Mindezeket a kisajátításokat, melyek jelenleg már teljes mértékben folyamatban vannak, sőt egyrészük már le is van bonyolítva, szintén az építő kirendeltség hajtja végre. 5. Felvételek. A részletes felvételek már az egész ágra vonatkozóan (mintegy 60 km. hosszban) be vannak fejezve. Mindkét parton, egymástól körülbelül 300 m. távolságra betonfixpontok vannak elhelyezve és a rajtuk levő bronzgombok pontosan be vannak szintezve. Már megtörtént az összes fixpontoknak háromszögelés útján az országos háromszögelő hálózatba való pontos bekötése és koordinátáik kiszámítása is. E fixpontokra vonatkoztatva fel vannak véve a meder és a partok keresztszelvényei, sőt a part szélétől befelé 300—1000 m.-ig terjedő területek is. E felvételek alapján megszerkesztették a Dunaágmenti vidék rétegvonalait, hogy a duzzasztott vízszin magasságát, illetőleg a talajvíz emelkedése miatt bekövetkezhető károk megelőzésére szükséges intézkedéseket helyesen lehessen megállapítani.