Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

15 A kereskedelmi kikötő létesítése a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, a hol a részletes tervezések már hosszabb ideje folyamatban is vanuak. A IV. sz. helyszínrajzon az ág jobboldalán legelőször létesítendő kikötőmedencze pontozott vonallal van berajzolva. Tervezik az összekötő vasúti híd felett a halparton elterülő teher-pályaudvarnak a Csepel-sziget felső csúcsára való áttelepítését s ekkor értékes, nagy terjedelmű építőtelkek szabadulnának fel. Értékesítésük az eddigi számítások szerint fedezné a pályaudvar áttelepítésének költségeit A szigetcsúcsot ánnéntesítő töltés koronaszélessége 5 m., magassága pedig -)-8'50 m. lesz. Az árvíz magassága ugyanis Budapesttől lefelé fokozatosan csökken. Megfelelően a -(- 9'00 magas budapesti rakodópartokhoz az új árvízvonal már csak -j- 8 50 m. magasságban csatlakozik. A Csepel községtől lefelé haladó ármentesítő töltések pedig már csak -j-8'0 m. magasak. A töltésen árvízkor átszivárgó vizeket betoncsatorna vezeti le a soroksári Dunaág alacsonyabb vízszínére. Az árvízgát tövét kőhányások és kőburkolatok védik. Különben valószínű, hogy a Csepel-sziget csúcsának dunaparti része a nem távol jövőben épen úgy rakodópartszerüen fog kiépülni, mint a fővárosi partok. * * * A felsőtorkolati művek megtervezésekor a legnagyobb nehézségeket a szennyvízkérdés helyes megoldása okozta. Hosszas tárgyalások után a székesfőváros végre is elhatározta, hogy a szennyvizeit leviszi a csege és a vízerőtelep közös előcsatornája alá és ott torkoltatja be a parttól mintegy 50 m.-nyire a Dunába. Ez a közel 1 km. hosszú új vezeték 2'30 m. átmérőjű és 16 mm. falvastagságú hengerelt és szögecselt vascsőből és részben körkeresztmetszetű betoncsatornából fog állani. A balparti városrész rendes szennyvize l-4 m

s. A vascsövön 7 m

s-t lehet átnyomni (mintegy 2 m. sebebességgel), vagyis ez a 2'3 m. átmérőjű cső a szennyvizeket az 5-szörös hígításig képes elvezetni. Tehát az 5-szörös hígításon aluli szennyvizek semmiképen sem kerülhetnek ezentúl a soroksári Dunaágba. A nagyobb hígítású szennyvíz jelenleg maximumban (legnagyobb záporkor) 27 m

8. Belőle 7 m

8-t a vezeték visz le, vagyis még 20 m

8 levezetésről kell gondoskodni. Ez olyan módon történik, hogy a gépháztól a jelenlegi, de felhagyandó beömlés mellett még 3 db 2 m. átmérőjű vascsövet visznek be egyenesen a Dunába a parttól - 50 m. távolságig. Felmerült az a kérdés, milyen mértékű táplálás képes ezeket a szennyvizeket — legalább részben — a soroksári ágba beszívni. Erre vonatkozóan az építőkirendeltség az ág jelenlegi torkolatánál részletes kísérleteket hajtott végre. Egy magasabb pontról úszósorozatot eresztettek el és így figyelték, hogy a különböző mértékű táplálás mennyi úszót képes beszívni, vagyis hogy a parttól milyen távolságig terjed a szívás hatása. Az eredmény megnyugtató volt. 70—100 m

3-es tápláláskor (turbina-emésztéskor) a parttól 50 m. távolságban bebocsátott szennyvíz már nem fog bekerülni a soroksári ágba. Ha a vízerőtelepet 2—300 m

s emésztésre bővítik majd ki, az 5-szörösnél nagyobb hígitású szennyvizek egy kis része már bejut az ágba. De ez csak nagyobb esőkor, vagyis ritkán fog megtörténni és a mennyiben ezt a minimális mértékű szennyezést is el akarják kerülni, a 3 cső meghosszabbításával a jövőben bármikor elérhetik.