Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

10. között is — bízva a jobb jövőben — több, szépen fejlődő nyaralótelep alakult a soroksári ág mentén. E telepeken a vízi sportokat is művelik. Kétségtelen, hogy egy millió lakosú város közvetetlen közelében ezek a szempontok is olyan fontosak, hogy a szabályozás tervének elkészítésekor mérlegbe esnek. Épen ezért czélul tűzték ki, hogy a nyaralótelepek ós vízi-sport érdekeit — a mennyiben nem okoz nagy költségtöbbletet — lehetőleg kielégítsék. 9. Vízrajzi viszonyok és adatok. A Csepel-sziget mentén a főág, valamint a soroksári ág esése is (1. a III. sz. táblán a hosszanti szelvényt) mintegy 7—8 cm. km.-enkint. Az élzárás végrehajtása után beállt legnagyobb jeges árvíz a Csepel-sziget felső csúcsán -f-7'42 m. (1876 febr. 26), alsó csúcsánál pedig -j-6'68 m. magasságot (1891 márcz. 11.) ért el. A legnagyobb jégmentes árvíz 1897. aug. 8-án vonult le. a felső csúcsnál -|-6-64 m, az alsó csúcsnál 5'97 m. magassággal. 2. rajz. A budapesti vízállások grafikonja (30 év adataiból számított átlagok). mérce magasság adriai tenger felett hónapok budapesti vízállások vízállások a soroksári ág felső torkolatánál « « « alsó « -(- l'OO m-es duzzasztott víz 50 cm.-enkinti vízállások időtartama a különböző méroeállások feletti vízállások időtartama A legalacsonyabb jeges kisvíz a felső csúcsnál —0'68 m., az alsó csúcsnál 0-27 m., a legalacsonyabb jégmentes kisvíz pedig fent -|-0-09 m., alul pedig + 0'20 m. volt. Láthatjuk tehát, hogy a Duna vízjátéka (a legkisebb és legnagyobb víz különbsége) a felső torkolatnál mintegy 8 m., az alsó torkolatnál pedig mintegy 7 méter. A budapesti különböző vízállások időtartamát a 2. sz. grafikon, a Duna egész vízjárásának jellegét pedig 30 év adataiból számított átlagok alapján a grafikon jobb oldala láttatja.