Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér
7 d) A vasúti hídtól a soroksári Dunaág torkolatáig terjedő úgynevezett szigetvágány, mely főként arra szolgál, hogy a vasúton ideszállított szénnel a gőzösök elláthassák magukat. e) Vele szemben a jobbparton a lágymányosi téli kikötő, mely mellett most a főváros egyik legnagyobb malma és még néhány nagyobb ipartelep épült ki. Ezek a létesítmények az azelőtti IV2—2 millió tonna forgalom lebonyolítására elégségesek voltak, de a 3 millió tonnát túlhaladó jelenlegi ki- és berakodás közvetítésére már kis arányúak. A rakodópartok bérbeadása alkalmával már valóságos harcz folyik a hajós vállalatok között. Vagyis elkövetkezett az ideje, hogy a főváros mentén nagyarányú, fejleszthető, a vasúti és a víziforgalom szoros kapcsolatba hozására alkalmas, modern rakodóberendezésekkel ellátott kereskedelmi és ipari kikötő épüljön. Egy ilyen kikötő a jövő fejlesztésre való tekintettel nagy teriiletet szükségei. Reá alkalmas, még be nem épített szabad terület már csakis a Csepelsziget felső csúcsán (Csepel községtől felfelé a sziget csúcsáig) áll rendelkezésre. Ez a terület eddig ártér volt és így még nincsen beépítve. A kormány úgy határozott, hogy a kereskedelmi kikötőt ezen a mintegy 1000 kat. hold nagyságú területen építi ki. Ez a legközelebbi időben megkezdendő kikötő a soroksári Dunaág mellett feküdvén, az ág szabályozó tervének a kikötő követelményeivel is összhangzásban kell lennie. 3. А В una-Tisza-csatorna és a budapesti körcsatorna kérdése. A Duna-Tiszacsatorna tervezetét a kereskedelemügyi minisztérium már teljesen kidolgozta. A kérdést mind a hivatalos, mind a kereskedelmi és ipari körök már bőven megvitatták. Csupán a csatorna vonalozásának két változata fölötti döntés van még függőben. A budapest—szolnoki vonal az 1. sz. táblán lévő helyszínrajzon I-el, a budapest- csongrádi vonal pedig II-vel van jelölve. Bármelyik megoldás is kerüljön kivitelre, kétségtelen, hogy a csatorna csakis a soroksári Dunaágból indulhat ki. A szolnoki vonal az ág legfelső részéből, Budapest határán ágaznék el kelet felé, a II. sz. megoldás pedig mintegy 12 km.-rel lejebb, a Haraszti és Taksony községek közötti alacsony fekvésű völgy felhasználásával vezetne a Tisza felé. Ez utóbbi megoldásban a soroksári Dunaág duzzasztott vízszine összeesnék a csatorna első bögéjének a vízszinével. A csatorna táplálására szükséges vizet is a soroksári Dunaágból kellene a gerinczbögébe felszivattyúzni. Sőt a reá szükséges hajtóerőt is legczélszerűbben a soroksári Dunaágon rendelkezésre álló vízierő szolgáltatná, mint ezt a 10. pont majd részletesebben ismerteti. Ugyancsak a soroksári ágból indulna ki a II. sz. táblán levő helyszínrajzon feltüntetett budapesti körcsatorna is, melynek eszméjét új és megvalósíthatóbb alakban néhány évvel ezelőtt az országos vízépítési igazgatóság főnöke, Kcassay Jenő min. tanácsos vetette fel. Ha a Duna-Tisza-csatorna szolnoki vonala kerülne kivitelre, a körcsatorna mintegy a 14 km.-nél belőle ágaznék el észak felé. Ezek a körülmények azt követelik, hogy a soroksári ág bejárata a jövőben tetszőleges mértékig fejleszthető legyen. Az egyelőre várható forgalom részére természetesen egy egyhajós zsilip is elégséges és csak 2— 2 A/ a millió tonnaforgalomkor fog egy hajóvonatzsilip-építésnek a szüksége felmerülni, a melyre a megfelelő helyet fentartották. 4. A főváros szenny vízkérdésének végleges megoldása. Régebben a főváros
