Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep

62 szegélyezik a hatalmas vízierőket szolgáltató hegyek, az Alpok, mint nálunk a Kárpátok; de ott a vizekben rejlő erőt dróton levezetik a sík földre, ellenben minálunk még alig foglalkoztak alföldi városaink komolyan azzal az eszmével, hogy a Felvidéken vagy Erdélyben szerzett vízierőt távolsági vezetéken határukba hozzák s felhasználják. Hazai nagyobb városaink közül Debreczen, Arad, Szeged, Temesvár lennének abban a helyzetben, hogy akár külön, akár szövetkezve nagyobb vízierőt szerezzenek községi műveik ellátására. Jellemző példa reá Milano, mely megszerezte az Adda folyó felső szakaszán lévő vízerőket, kiépítette a grosottoi telepet, s az előállított áramot vezetéken hozza a városba s ott lévő hatalmas gőztelepének üzemét, a mely az olcsóbb vízierővel szemben nem volt üzemképes, megszüntette s csak esetleges tartalékul használja. Milano város környékén vannak egyébként a legnagyobb vízerőtelepek s a leggazdagabb társaságok is. A legnagyobbak kö,zül való a Società Lombarda, melynek Vizzolánál és Turbigonál a Ticinon van egyegy vízerőtelepe, a Società Edison, mely a milanói közúti vasútat és világítást látja el ez idő szerint. A Società Edison vízerőtelepe az Addán lévő legnagyobbak egyike ; ez a padernoi telep, a mely szoros kapcsolatban van egy régi, még Leonardo da Vinci építette padernoi hajózó csatornával. A 27. kép láttatja az elrendezést. Poire'eféle tűsgáttal veszik ki a vizet az Addából Paderno mellett és vezetik a hajózó csatornába, mely megkerüli az Adda eme szakaszán levő sziklás medret, majd elválva a hajózó csatornától, az ipari víz 2856 m. alagúton át vezetve jut le a Porto d'Adda mellett lévő, padernoinak nevezett