Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep

43 Néhány külföldi vízerőtelep. (38 képpel.) Irta : Rohringer Sándor. Az ipari vízierők érdekében hatalmas tőkék mozdultak meg, erős versenyre kelve a kőszénre alapított gyáriparral. Ipar keletkezik olyan vidékeken, a hol röviddel ezelőtt nem is álmodtak ipari fejlődésről, és a hol volt már kézműipar, de a gőz erős versenye következtében hanyatlásnak indult, a vízierők kiépítése valóságos társadalmi újjászületést idézett elő. Továbbá nevezetes esemény, hogy a vízierőtelepek egész új irányban fejlesztették ki a folyók szabályozását és hasznosítását. A mederszabályozás és ármentesítés, a víznek ipari, élvezeti és öntöző czélokra való felhasználása többé nem külön álló és egymástól független feladatok: a folyóvíz gazdasági egységgé vált, a melynek rendezése elválaszthatlan a hasznosításától. A hajózást szolgáló duzzasztó művek segélyével lehetséges a víznek ipari felhasználása, de fordítva is áll a dolog, mert az ipari erő termelésére szolgáló víziművek lehetővé teszik a hajózást, s a hol ezt már a folyóvíz nagy esése meg nem engedi, ott hova tovább szükséges kiegészítői és megjavítói a meder szabályozásnak, arra pedig akárhány példa van, hogy a nagy víztartók szabályozói és mérséklői az árvizeknek. Nagyon messze vezetne, ha az elmondottakat a külföldi vízierőtelepek legjavának ismertetésével akarnám bizonyítani, azért az alábbiakban főképen csak három nevezetesebb vízierőtelep-csoport ismertetésére szorítkozom. A középeurópai vízierőtelepek táplálói az Alpok folyói, glecserei és hómezői; az utóbbiak azok a kimeríthetlen tárai a fehér szénnek, a mely napról-napra új telepeknek ad életet. A számos telep vagy telepcsoport között különös figyelemre méltók a salzkammerguti csoport (1. kép), a mely a Traun folyó vidékéhez tartozik, továbbá, a Rajnán a schweiz-badeni határon levő telepek (8. kép) és a legújabb felső-olaszországi telepek. (27., 34. képek.) A salzkammerguti telepek azt a gyönyörű vidéket, a mely Gmunden, Ischl és Salzburg között terül el, turista vidékből fokozatosan ipari vidékké alakítják át. Az 1900—901. évben építette a Stern és Hafferl bécsi r.-t. a Traun folyó esésének az úgynevezett Traunfallnak kihasználására alapított vízierőtelepet, a mi jó vállalkozásnak bizonyult úgy, hogy gyors egymásutánban megszerezve a vízi jogokat, kiépítették 1904-ben a szt.-wolfgangi telepet, 1907-ben az offenseei I., 1908-ban a II. telepet s 1909—910-ben a schwarzenseei telepet. Közöttük a szt.-wolfgangi és schwarzenseei kisebbek, előbbi 200 HP. az utóbbi 1400 lóerős; a szépséges Traunfall felhasználására szolgáló telep átlag