Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről
115 adatok. Természetes, hogy ezek épen úgy, mint még alább felsorolandó néhány állomás adatai, csakis kis területre érvényesek. Ugyanez áll a siófoki adatokra is, a hol a párolgásmérő ugyan szabályszerűen van felállítva és jól is kezelik, azonban kertben van, fák és rózsabokrok stb. veszik körül. Ily adatok, sajnos, nem alkalmasak arra, hogy a többivel összehasonlíthatóak legyenek. Mily különös ellentmondás rejlik pl. Tapolcza 800'8 mm.-es és Siófok 537-l mm-es adatai között. A 400 és 500 mm. évi párolgást mutató állomások : Budapest-Debrői-út, Diesöszentmárton, Fenyőerdő, Görgényszentimre, Torda és Temesvár. Közülök Fenyőerdőnek csak épen az 1912-es évnek kedvezőtlen csapadékviszonyai miatt van ily kicsiny párolgásértéke, u. i. a megfigyelés sora csak í l/ 2 éves és így ennél az állomásnál, valamint a púi ff y telepinél az utóbbi nedves 1912. év nagy súlylyal szerepelt. A többi állomás értéke földrajzi fekvésüknek megfelelően reális, mert teljesen szabadon vannak a műszerek felállítva. Meg kell még jegyeznünk, hogy a dicsőszentmártoni, valamint a budai állomások kötött agyagtalaj felett állanak, a gör gényszentimrei állomáson pedig a Görgény-patak közelében oly helyen, hol a talajvíz állandóan igen magasan szokott állani. Temesvár értékeire ismét áll az, a mit említettünk már Ógyallára és Siófokra, de persze itt a hiba még fokozottabb mértékben jelentkezik, mert a kert még zártabb. Végül a 400 mm.-en alul marad az évi párolgás mennyisége : Biirkös, Kisiblye, Liptóújvár, Nagytagyos és Szerep állomásokon. Teljesen reális közöttük Liptóújvár és Kisiblye értéke. Itt a földrajzi fekvésnek tényleg megfelel ez a kis párolgásmemryiség, de már az Alföld szívében, Szerepen a 297'2 mm. igen kevés. Itt a műszerek szintén szabályszerű bódéban vannak, de szűk kertben, fák közelében oly helyen, a hol a légáramlás felette csekély. Nagytagyoson kissé kedvezőbbek lettek a viszonyok, de ott a meteorológiai műszerek a parkban voltak felállítva, a bódék környékén lévő bokrokat és a pázsitot rendszeresen öntözték és így érthető a párolgás kicsiny értéke. Ha Bürköű a két másik erdélyi állomáshoz viszonyítjuk, értékét kicsinynek kell vennünk, a mi tényleg űgyis van, mert, mint tudjuk, ezen az állomáson a műszer nincs teljesen szabadon, megfelelő bódéban elhelyezve. Áttérve a párolgásértékek évi menetének vizsgálatára, itt legjobban jelentkeznek az egyes környezetbeli hibák. Ugyanis a párolgás mennyiségének nagyjában a hőmérséklet évi járásával kell megegyeznie. Egyes állomásokon a tavasz ébredését követő hónapban még emelkedik a párolgás értéke, de ezután már csökken, mert a növényzet hatalmas párolgó felszínei a talajnak sok nedvességét közvetítik a levegővel, mely most már kevésbbé száraz, mint volt áprilisban. Nem mehetünk végig a táblázatnak minden egyes számsorán, hanem csak utalunk reá. Két állomás, ú. m. Kecskemét és Ménes az év 9 hónapjában a párolgásmaximumot mutatják, a mi áprilistól augusztusig bezáróan 100 mm.-t halad meg és legmagasabb havi átlaga Kecskemétnek van július hónapban, midőn 128'3 mm.-res az átlagos párolgás. Az év első két hónapjában a szeles és aránylag melegebb klímájú Pozsony mutat legtöbb párolgást. A párolgás értékeinek havi minimumát szabályszerűit Kisiblyének és Liptóújvárnak kell mutatnia, hol egyrészt a nagy hidegek és másrészt a nappalok rövid volta hozzájárulnak, hogy az amúgy is nyirkosabb levegőben a párolgás a legkisebbre csökkenjen. Kisiblyén az évnek öt hónapjában van párolgásminimum
