Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről
110 4. képet). Az állomások közül 11 az Ampelológiai és Szőlészeti Intézet alá tartozik 1 és ezek az állomások a legideálisabb elhelyezésűek, mert mindannyia szabad helyen, lehetően a szőlők között van felállítva, a szőlőben a meteorológiai műszerpark czéljára kihasított £0—25 m 2-nyi területen. A hálózat második csoportját a Központi Erdészeti Kísérleti Állomás szervezte és 8 állomása van, mindannyi szabad helyen, igen nagy téren, teljesen egyforma viszonyok között, lehetőleg a csemetekertekben. Ezeken a helyeken mindenütt az erdőben a fák alatt is fel van állítva egy-egy párolgásmérő, a melyekkel megfigyelik, hogy milyen nagy a párolgás az erdőben. Végül az állomások harmadik csoportja a meteorológiai intézeté, de közöttük vannak olyanok, a melyek csak egy-egy szűk területre érvényes adatokat szolgáltatnak, ugyanis az állomás a meteorológiai észlelőkhöz van kötve és nem az intézményekhez, mint a többi helyen, itt pedig azzal a helylyel kell megelégedni, a melyet az észlelő épen nyújthat. Még meg kell azt jegyeznem, hogy a műszerek a legtöbb helyen közel egyforma magasságban vannak elhelyezve, a mi kb. 150 cm.; az eltérés 10 cm. körül ingadozik. Alsógáld. Erdélyben a Maros melléki bortermő vidék egyik kiváló pontja. A műszer br. Kemény Árpád szőlejében van, hegyoldalban a Maros felett, Tövistől 5 km.-nyire. A megfigyelések itt 1910. januáriusban vették kezdetüket. Baraczka. Az Arad-Hegyalja vidékén a Maros mellett Lippától nyugatra, kissé nedves, ködös helyen, a hely vízrajzi viszonyai a párolgásra csökkentően hatnak. Az állomás az állami szőlőtelepen van, teljesen szabadon. Budapest. Debrői-út. Az ampelológiai intézet szőlőtelepén a Rókus-hegyen. A műszer jó szabad helyen, nedves, agyagos talajon áll. Budapest. I. Lovas-út (Novák-féle villa). Itt 1875. márcziusától 1899. márcziusáig 2 volt a párolgásmérő elhelyezve, megfelelő szabad felállítás, a mely jó eredményeket szolgáltatott. A háznak N-felé néző oldalán nyitva állott a párolgásmérő. Budapest. Kőbánya. A fővárosi szőlőtelepen van a szőlő között, szabad helyen. Bürkös. Erdélyben Nagyküküllő vármegyében Horváth András tanító kertjében nyert a műszer elhelyezést. A műszer a háznak észak felé néző fala előtt áll, napfény közvetetlenül alig éri és nem eléggé szellős hely. Csála. Az állami szőlőtelepen egy nagy darab szántóföld szélén igen kedvező felállításban 1901. augusztusától 1912. novemberéig kissé védettebb helyen volt az állomás, de lényeges eltérés a két hely között nincs és így az áthelyezés nem okozott számottevő eltéréseket a párolgásban. Dicsőszentmárton. A Küküllő mellett az állami szőlőtelepen, magasan a völgy felett fekszik. Igen kedvező halmos hely. Fenyőerdő. A delibláti homokon levő két állomás egyike, a melyik magasabban és északabbra fekszik. Külső erdészeti kísérleti állomás. Nagy jelentősége van, mert itt a delibláti homokon ép az a két tényező — hőség és élénk légáramlás — a melyek a párolgást legnagyobb mértékben elősegítik, nagy súlylyal 1 Az állomások részletes leírása megjelent : Béthly Antal : A m. kir. Ampelológiai intézet vidéki szőlészeti meteorológiai állomásai. M. Kir. Közp. Szöl. Kisérl. Áll. és Amp. Intézet évkönyve III. 1908. 363—381. old. Budapest 1909. ' Dr. Róna Zsigmond: Éghajlat. Magyarország éghajlata. II. k. 348—349. old. Budapest 1909.
