Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - I. Héjas Endre: A csapadék évi átlagos eloszlása Magyarországon az 1901-től 1910-ig terjedő 10 évi megfigyelései alapján
77" átlagánál, ennek megfelelően a 600 milliméteres izohiéta is sokkal nagy obb teriiletet zár körül, mint Anderkó 30 évi átlagok alapján készült térképén. Térképemen a 600 milliméteres izohiéta majdnem az egész Nagy-Alföldet körül zárja, délen lenyúlik egészen a Dunáig (Újvidék, Pancsova), keleten sok helyen megközelíti az előhegységeket (Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmár, Beregszász), majd átmegy Csapon át, az Eperjes-Tokaji hegysor valószínű megkerülésével, a Tarcza felső folyásán át (Eperjes) a szepesi fennsíkra s onnét ismét lekanyorodik s az északi hegyvidék déli határán (Kassa, Rimaszombat, Balassagyarmat) húzódva az Ipoly völgyén átmegy a Kis-Alföldre, átöleli északkeleti, nagyobb felét, majd körülbelül Győrön, Tatán és Esztergomon átvonulva északnak tart, megkerüli a Börzsönyi hegységet, ez utóbbi és a Cserhát között egyenesen délnek tart s a Duna mentén húzódva a velenczei tónak veszi irányát, elmegy a Bakony széléig s a Balaton északkeleti sarkáig, hogy aztán a Sárvíz mentén haladva körülbelül Bajánál ismét átlépje a Dunát s változatos menetben folytassa útját a Duna alsó szakasza felé. A 600 milliméteres izohiétával körülzárt területen belől a Bükkhegység s minden valószínűség szerint a Mátra is 600 mm. felett van, sőt a Bükk magasabb részei 700 mm. felett s valamivel 600 mm. felett van egy kisebb ovális terület is, mely Kalocsától észak-északkeletnek terjed. Óriási terület az — az országnak körülbelől egy harmada — a mit a 600 milliméteres izohiéta határol, kivált ha ideveszszük a szintén számottevő, 600 mm. alatti többi területeket is, a minők az Erdélyi medencze közepe : a Mezőség jórésze s a Maros völgye, valamivel Déván tűiig, nemkülömben Háromszék közepe s az Olt és Maros völgye (a Görgényi havasok s a Hargita esőárnyékában) s még néhány kisebb terület. A 600 milliméteres izohiétán belől egy 550 milliméteres (pontozott) izohiétát is meghúztam, a mely majdnem ugyanakkora teriiletet zár körül (s közel ugyanazon vidéken) mint Anderkó 600 milliméteres izohiétája. Ez a teriilet északon a Bodrogközig, délen a Marosig, sőt valamivel ezen alúl terjed, nyugoti határai Hatvan és Kecskemét, keleti határai pedig Gyula, Debreczen, Nagykároly és Nyíregyháza. Ugyancsak 550 mm. alatt van egy kisebb terület Sátoraljaújhelytől északra az Eperjes-Tokaji hegysor háta mögött is. Végre 500 milliméteres izohiétát is lehetett húznom, a mely szinte részarányosán a 600 milliméteres izohiéta körül zárta teriilet közepén, a Tisza mentén foglal helyet, jelezve hazánk kétségtelenül legszárazabb területét. E terület határai körülbelől : északon a hevesmegyei Kisköre, majd innen délnek Jászladány, Nagykőrös, Kunszentmárton, délkeletnek Orosháza, majd ismét északfeló Békésszentandrás, Mezőtúr, Fegyvernek és Kunhegyes. Tekintve, hogy e területen mintegy 10 állomás igazolja a csapadékszegénységet s e vidék Anderkó 600 milliméteres izohiétája határolta területnek épen a közepén fekszik, reálitása kétségtelennek látszik, de viszont az is bizonyos, hogy csakis ennek az évtizednek az átlagosnál szárazabb volta szülte ezt az izohiétát, mely hosszabb észlelés-sorozat esetén minden valószínűség szerint eltűnik, igazolva Róna nézetét, hogy «Magyarországon sehol 500 mm.-en aluli évi átlagos csapadékmennyiség nincsen.» 1 Ez azonban ismételjük csak az átlagos viszonyokra érvényes, hiszen volt Dr. Róna : Éghajlat. II. rész. Ш. old.
