Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - I. Rohringer Sándor: Kulturmérnöki munkálatok a felvidéken

Kultúrmérnöki munkálatok a felvidéken. (27 képpel.) Irta: Rohringer Sándor. Abba a szervezetbe, a mely a vízügyi műszaki szolgálatot Magyarországon ellátja, mint új tag illeszkedett bele ezelőtt 32 évvel a kultúrmérnöki intézmény, melynek első jelentékenyebb működése az ország felvidékén indult meg, a hol maga az intézmény nagyérdemű megalapítója is végezte az első talajjavító munkálatokat. A geográfiai viszonyok már kezdettől fogva határt vontak a kultúrmérnöki hivataloknak a felvidéken és a síkvidéken végzett munkálatai közé. így, hogy •csak a lecsapolást, mint egyikét az egyszerűbb, de leggazdaságosabb munkálatoknak említsem, a posványos, mocsaras területek lecsapolása, a melyet az Alföldön és a Dunántúl az állami hivatalok és egyes társulatok oly nagy terjedelemben végeztek, a felvidéken csak kisebb terjedelmű és szórványosan előforduló munkálat volt, s igazában a lecsapolás a felvidéken a feliszaposodott vízfolyások medrének tisztítását jelenti, a midőn a völgyön végig folyó patak vízszinének sülyesztése egyúttal a környező területek lecsapolását is okozza, kiegészítve még e munkálatot egyes mellékcsatornákkal, melyek a völgyek szélén összegyűlő és lefolyásra nem jutó vizeket vezetik a fővízfolyásba. Főleg a vízjogi törvény életbelépte után szaporodott meg a lecsapolásjellegü medertisztító munkálatok száma úgy, hogy eddig már a kisebb vízfolyások jelentékeny részét, mondhatjuk többségét, a környező területek elposványosodása ellen rendszeresen tisztították. A nyüt árkolás helyett annál nagyobb mértékben terjedt el a lecsajoolás intenzivebb faja, a talajcsövezés. Alácsövezéseket nagy terjedelemben először a kötött talajú és nedves klímájú Angolországban végeztek, a honnan az 1851. évi londoni kiállítás tanulságaival terjedt át a kontinentális Európába. Németországban kezdetben lassan terjedt, de az 1868. évi keletporoszországi inség és egy ekkori híres mezőgazdának, Knauernek «Drainiren oder Hungern» czímű röpirata után nagy lendületet vett. Hazánkban a mult század 80-as éveiben a nyugatról átvett intenzivebb termelő irányzattal jött át; kedvezett az irányzatnak az akkori lanyhuló termésár, de különösen a talajcsövezés terjedése szempontjából kedvező hatású volt a kultúrmérnökök lelkes, buzdító tevékenysége. A talajcsövezés különösen a mostani kassai, beszterczebányai, pozsonyi és komáromi kultúrmérnöki hivatalok területén, tehát a Pozsonytól Kassáig terjedő nyugati felvidéken öltött nagy méreteket s talán a legnagyobb méretet a bars12